Fojtényi Kászon.
Fojtényi Kászon.
Fojtényi Kászon, perjel, szül. Esztergomban, 1812-ben. 1829-ben a Sz. Benedek-rendbe lépett; fölszenteltetvén, 1837–38-ban Esztergomban tanárkodott, majd a pozsonyi akadémián lett hittanár és hitszónok, 1851–66-ig tanár Győrött, 1866–70-ig az új növendékek másodmestere és tanár Pannonhalmán, azután több évig nyugalomban élt Komáromban; 1881-től hét éven át perjel, utóbb házi lelkiatya Bakonybélben, ahol mint aranymisés áldozópap meghalt 1894-ben.
Művei: Magyar költemények. 1833. – Égi lant. A tanuló ifjúság egyházi használatára. Győr, 1841. (15 kiadást ért). – Görög régiségtan rövid egybefoglalta. A magyar ifjúság számára. Buda, 1846. – Görög régiségtan. Győr, 1852. – Több magyar költeménye és vegyes tartalmú czikke jelent meg különféle lapokban és folyóíratokban. – Értekezéseket közölt a győri főgimn. Értesítőben. – Írt szent beszédeket is. – 1835-ben készített egy terjedelmes értekezést a kettős betűk egyszerűsítéséről, íly czímen: „Újra egyszerített magyar betűrend.”
