Hamar Pál.
Hamar Pál.
Hamar Pál, orsz. képviselő, szül. Esztergomban, 1817-ben. 1840-ben Esztergom vármegye tb., majd rendes aljegyzője lett; 1846-ban herczegprímási urad. főügyész. 1848–60-ig visszavonultan élt, a mikor újra a közügyi pályára lépett. Később a megye alispánjának választották meg, majd több országgyűlésen tagja volt a képviselőháznak. Meghalt Budapesten 1877-ben, mint közalapítványi kir. ügyigazgató.
Munkái. Vélemény, melyet a magyar főpapi javak és az ezekből kifolyó vallás-alap jogi természete kérdésében a m. országgyűlés képviselőháza bizottságának felhívása nyomán előterjeszt. 1875. – Vélemény, melyet a tanulmányi alapok természete kérdésében a m. országgyűlés képviselőháza bizottságának előterjeszt. 1875. – Vélemény, melyet a budapesti egyetemi alap jogi természete kérdésében… előterjeszt. 1876. – Írt továbbá czikkeket a győri Tört. és Rég. Füzetekbe és az István bácsi Naptárába. – Esztergom vármegye levéltárában levő kézíratai: Esztergomi nemesek könyve. – Az egyháznemességnek az adományozó főpap irányában jogi s birtok-viszonyairól határszabályozás tekintetéből. – Lehet-e az uradalmak és az úrbéri községek között a volt jobbágyság előnyével között szerződéseket főtörvényszékileg megsemmisíteni? – Mily puszták vehetők vissza az uradalmak által a volt jobbágyoktól? – Az egyh. és úri tized közötti különbségről.
