Mészáros Imre.
Mészáros Imre.
Mészáros Imre, kanonok, szül. Muzslán, 1811-ben. A bölcseletet és a hittudományt Nagyszombatban hallgatta, a hol egyúttal élénk részt vett a „honi nyelvgyakorló-egyesület” megalapításában s annak első aljegyzője lett. 1834 aug. 29-án áldozó pappá szenteltetvén, Lekéren, Nagykéren és Barton volt káplán; 1836-ban az érseki liczeumba került tanárnak, a hol 1845 febr. 18-ig tanított; ezután az esztergomi helynökség jegyzője, nemsokára titkára, majd 1847-ben irodaigazgatója lett. Egy évvel később elnyerte a vadkerti plébániát és alesperes lett. 1864 május 26-án esztergomi kanonokká és a Pazmaneum kormányzójává nevezték ki. Bécsben halt meg 1865-ben, de Esztergomban temették el. Az akadémia 1858-ban levelező-tagjául választotta.
Önálló főbb művei: Szavalástan Heinsius nyomán. Nagyszombat, 1840. – Hirscher Jánosnak a positiv kereszténység sikeresb ápolása iránt a badeni kamarák elébe terjesztett javaslata. Németből 150Pest, 1848. – A jegyesek. Olaszul írta Manzoni. Németből fordítva. Pest, 1851. – Segédkönyv a cs. kir. közoktatási Ministerium által iskolai használatra rendelt ABC és olvasókönyv szellemében. Pest, 1855. – Útmutatás a szemléleti számlálás és számolásra. Németből fordítva. Pest, 1858. – Seneca bölcsészetéről. Pest, 1859. – Alosztály. Útmutatás az ABC és olvasókönyv szellemében. Bécs, 1862. – ABC és olvasókönyv. Bécs. 1863. – Olvasókönyv a kath. főelemi és városi iskolák számára. Buda. 1865. – Második nyelvgyakorló és olvasókönyv. Buda, 1868. – Írt ezenkívül több alkalmi és szent beszédet, számos értekezést, közleményt; szerkesztette 1858-ban a „Népnevelés Közlemények”-et. Kéziratban: Seneca bölcsészete. – A társadalom és a kereszténység.
