Pór Antal.
Pór Antal.
Pór Antal, esztergomi kanonok, szül. Esztergomban, 1834 okt. 18-án. A gimnázium hat osztályát szülővárosában elvégezvén, 1849-ben mint honvéd tett a hazának szolgálatot. Hadi fogságból való kiszabadulása után, 1850-ben fölvették a főegyházmegyei növendékpapok sorába és egy évet a pozsonyi Emericanumban töltött. Bölcseleti tanulmányainak folytatására Nagyszombatba került, a hittudományokat pedig a Pazmaneumban hallgatta. Utána még két évig maradt az osztrák fővárosban, mint tanárjelölt és a történelmi szak hallgatója. 1857-ben áldozó-pappá szenteltetvén, tanár lett a nagyszombati főgimnáziumban, s mint ilyen, két pályadíjat nyert az Akadémián. 1871-ben esztergomi kir. városi plébánossá választották meg; 1875–1881-ig Esztergom városát képviselte az országgyűlésen. 1880-ban pozsonyi kanonokká, hat év mulva cz. apáttá, 1893-ban esztergomi kanonokká nevezték ki. 1900-ban pápai prelátus lett. Az irodalom terén kifejtett munkásságáért az Akadémia 1872-ben levelező, 1892-ben pedig rendes tagjává választotta. Ezen kívül a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Herald. és Geneal. Társaság igazgató-választmányának, és a Szent István-Társulat tudományos és irodalmi osztályának tagja, az Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat társelnöke.
Számtalan czikkein, értékezései és könyvbírálatain kívül, önállóan megjelent művei: Athén Perikles korában. Pest, 1868. – Frigyes császár viszonya Oroszlán Henrikhez. Buda, 1870. – Hellas földírata és hellen államrégiségek. Pest. 1871. – Szent István király. Pest, 1871. – Hunyady János. Budapest, 1873. – Róma története a nyugoti birodalom elenyésztéig. Budapest, 1873. – Egyházi beszéd Szent István király ünnepén. 1873. – Aeneas Sylvius II. Pius pápa. Budapest, 1880. – Rónay Jáczint. Pozsony, 1885. – Érdekes per a XIV. századból. 1885. – Ipolyi Arnold váradi püspök élete és munkái vázlata. Pozsony, 1886. – Ipolyi Arnold emlékezete. 1887. – Gvadányi József emlékezete. 1887. – Trencséni Csák Máté. 1888. – Habsburgi Ágnes, magyar királyné. 1888. – Lipóczi és Nekcsei Demeter és Sándor. 1890. – Csór Tamás, királyi főajtónálló. 1890. – Bánk-bán Melindája. 1890. – Tóth Lőrincz, a kir. tárnokok mestere. 1891. – Emlékbeszéd Rónay Jáczintról. 1891. – Az Osl-nemzetség története. 1892. – László, erdélyi vajda. 1892. – Nagy Lajos élete. 1892. – Nagy Lajos m. király viszonya Giannino franczia trónkövetelőhöz. 1892. – Az erdélyi vajdák sorozata a XIV. sz. végéig. 1893. – Az Anjouk kora. 1895. – Emlékbeszéd Dankó József levelező-tagról. 1897. – Nagy Lajos litván hadjárata. 1899. – Záh Feliczián pöre. 1900. – Nagy Lajos, a halicsi érsekség megalapítója. 1900. – Boleszló herczeg, esztergomi érsek. 1900. – Nagy Lajos király szövetkezése IV. Károly császár ellen. 1900. – Magyar vonatkozású faliképek Runkelsteinban. 1900. – Nagy Lajos király viszonya az aquiléjai patriárkákhoz. 1900. – Erzsébet királyné aacheni zarándoklása 1357-ben. 1901. – István úr árvája. 1901. – Die Runkelsteiner Wandgemälde in ihrer Beziehung zur Geschichte Ungarns. 1901. – A magyar Anjouk igényei a lengyel trónra. 1902. – A négy Miklós. 1902.– Magyar-lengyel érintkezés a XIV. században. 1903. – A magyar Anjouk lengyel krónikása, Czarnkovi János. Kolozsvár. 1904. – Keszei Miklós. 1905. – Jegerndorfi Pál, nyitrai főesperes (1350). 1905. – Neszmélyi Miklós, Nagy Lajos király tanítója 1907. – De-Surdis II. János, esztergomi érsek. 1907. – Anjouk és Wittelsbachok. Nagy Lajos kir. második szövetkezése IV. Károly császár ellen. 1907. – Ő írta meg e kötet számára a vármegye történetét az Anjouk korában.
Pór Antal.
