Takács Bernárdin.
Takács Bernárdin.
Takács Bernárdin, igazgató-tanár, szül. Esztergomban, 1796 június 24-én. 16 éves korában Sz. Benedek rendjébe lépett; s 1817–19-ig Komáromban, 1819–21-ig Sopronban tanárkodott. Ezután hittudományi tanulmányainak elvégzésére visszakerült Pannonhalmára, s 1823-ban pappá szentelték. 1823–27. Győrött, 1827–46-ig Pozsonyban volt tanár, 1846–51-ig házfőnök és igazgató Esztergomban; 1852–59-ig Pannonhalmán tanárkodott, s ott halt meg.
Költeményeit, melyek közül több nyomtatásban is megjelent, Vagács Caesar gyűjtötte össze és adta ki ily czimmel: Bernardini Takács, benedictini Pannonii carmina selecta. Recognovit ac adnotationibus illustravit Caesarius Vagács… Comaromii, 1866. („Oly nagy benső hév árad el lyrai lelki szüleményein is, – mondja egyik bírálója, – minőt ritkán találunk lyrai költőnél, s mely az olvasót akaratlanul magával ragadja. Kimeríthetetlenek érzelmei és kifogyhatatlan képei a nyelv gyönyörű kellemével egyezkednek, ha Isten fölségét, az erény magasztosságát, az Üdvözítő szeretetét énekli. Mennyire bírja a latin nyelv szellemét, s annak minden finom sajátságát! Kirí továbbá mindenütt nagy életbölcsessége, a vallásos érzelem kitünő foka.” (M. Sion. 1886. 718. l.) – Írt egyházi himnuszokat a magyarországi szentekről, melyeket a benczés breviariumba is föl vettek. – Írt továbbá egy értekezést: A nyilvános tanintézetek hasznáról. (Esztergomi értesítő. 1851.)
