Vaszary Kolos.
Vaszary Kolos.
Vaszary Kolos dr., bíboros, esztergomi érsek, Magyarország herczegprímása., szül. Keszthelyen, 1832-ben február 12-én. A gimnázium hat osztályát szülővárosában elvégezvén, 1847-ben a Szent Benedek-rendbe lépett. Fölszenteltetése után 1854–56-ig Komáromban, 1856–61-ig Pápán tanított. Főleg ez utóbbi helyen nemcsak mint tanár teljesítette híven kötelességét, hanem élénk részt vett a vármegye és város politikai és társadalmi mozgalmaiban is. Ezen a téren való szereplése alapította meg szónoki hírnevét. Örökemlékű fényt vet lelkes hazafiságára és kiváló szónoki tehetségére a dákai jelenet, midőn Pápa város közönsége nevében lelkes, gyújtó beszéddel üdvözölte a hazába visszatérő nagy számüzöttet, gróf Teleki Lászlót. 1861–1869-ig az esztergomi főgimnázium tanára volt. A hazai történelem előadása közben a hazafiság, a nemzeti érzet élesztése, a szabadság szeretetének ápolása vezette mindenkor. 1869-ben Győrbe került házfőnöknek és főgimnáziumi igazgatónak. 1884-ben ünnepelte tanári működésének 30 éves jubileumát, a mikor a király a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1885 április 28-án pannonhalmi főapát lett. Mint főapát, nagy gondot fordított a rend szellemi és anyagi ügyeinek fejlesztésére; főapátsága idejében épült a győri főgimnázium, az ő idejében egyesítették a zalavári papságot a pannonhalmi főapátsággal. Több új népiskolát és számos templomot építtetett. Megújította a régi apátsági templomot Tihanyban. Érdemeinek elismeréseül a király 1891-ben a Ferencz József-rend nagykeresztjét adományozta neki. 1891 október 17-én Ő Felsége esztergomi érsekké és Magyarország herczegprímásává, majd valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki; a pápa Ő Szentsége pedig abban a 167ritka kitüntetésben részesítette, hogy megengedte a bíboröltözet viselését, még mielőtt valóságos bíbornok lett volna. 1892 junius 8-án, a koronázás 25-éves jubileuma alkalmával mondott egyházi szónoklata általános föltünést keltett; a keresztény vallásos ihlet olvad össze ebben a beszédben a hazaszeretettel. Ebben az időben lett a Szent István-rend nagykeresztese és ugyanazon rend főpapja. Budapesten érseki helynökséget és szentszéket állított föl. 1893-ban Ő Szentsége bíbornoknak nevezte ki. 1893 május havában nagyobb zarándoklatot vezetett Rómába, a mikor Ő Szentségétől átvette a bíbornoki kalapot. 1894-ben a M. T. Akadémia igazgató-tagjává választotta. 1896 május 23-án a milleniumi ünnep alkalmával a Mátyás templomban tartott hálaadó istenitiszteleten a lelkekig ható beszédet intézett a királyhoz, királynéhoz és a nemzethez. A beszéd alapeszméje: „Kard foglalta el, kereszt tartotta fenn e hazát”. Mint esztergomi érsek sokat tett az egyházmegye tanügyének fejlesztésére: a főtanfelügyelői hivatalt újjászervezte, rendezte és emelte az érseki tanítóképző intézeti tanárok fizetését; kisdedóvónő-képzőintézetet alapított; a kath. tanítók árva- és menedékházára, a helybeli-intézetek szegény tanulói számára, a róla elnevezett „Kolos”-kórház építésére nagy alapítványokat tett. Nagyobb összegű jótékony adakozásai Esztergomban a következők: Lemondott a hídvámról, a mi 400.000 korona tőkének felel meg. A Kolos-kórház építésére 50.000, tanítói árvaházra 30.000, óvónőképző építésére 16.000, főgimnázium építésére 10.000, Szentháromság-szoborra 7.000, különféle egyleteknek (székfoglalója alkalmával) 5000, vörös kereszt egyletnek 4000 koronát adott. Összesen 522.000 korona. Évenkénti állandó adományai: az esztergomi szegényeknek (a kapitányi hivatal útján) 4000, különféle egyleteknek és intézeteknek 3000, Kolos-kórháznak 2000, tanügyi czélra 46.000 korona; és pedig: a tanítóképző fenntartására (tanárok fizetése, 12 növendék ellátása) 22.000, óvónőképző fenntartása (tanárok fizetése, átlag 30 növendék ellátása) 10.000, vizivárosi nőnevelő-intézet növendékek eltartása 4.000, más szegény tanulók segítése. Összesen 55.000 korona. A herczegprímás (magán-adakozásait nem számítva), eddig mintegy 8,500.000 koronát fordított különféle jótékony czélra.
Művei: Világtörténelem kath. tanodák számára. (Füssyvel együtt) 3 köt. 1863. – A várnai csata. 1864. – Magyarország történelme az alsóbb osztályok számára. (Horváth M. után) 1865. – Magyarország történelme felsőbb osztályok számára. 1865. – Világtörténelem kath. tanodák felsőbb osztályai számára. 1869. (Több kiadást ért). – Adatok az 1825. országgyűlés történetéhez. 1883. – I. Ulászló magyar király eskűszegése és a várnai veszedelem. 1884. – Sermo, quam in Ecclesia sua cathedrali habuit, … cum munus occiperet. 1885. – Claudius Franciscus Vaszary … dum Sedem Suam Archi-Episcopalem capesseret, universo Clero Archi-Dioecesano Salutem et Benedictionem. 1892. – Történelmi életrajzok. Az ifjúság számára. Vaszary János képeivel ellátott második kiadás. 1892. – Ezenkívül több dolgozatot, értekezést közölt különféle folyóíratokban s lapokban; 1858-ban társszerkesztője volt az Ifjúsági Plutarchnak.
Vaszary Kolos. (Esztergomi tanár korában.)
