Talaja.
Talaja.
Talajában uralkodó a lősz, a minek következménye, hogy Esztergom vármegyét termések tekintetében a legtermékenyebb talajú vármegyék közé sorolják. Azt lehet mondani, hogy Esztergom vármegye talajában uralkodó a vályogtalaj; mindazonáltal helyenként az egyes talajnemek a lehető legnagyobb váltakozásban találhatók fel: a legkötöttebb agyagtól a futóhomokig.
A Duna balpartján elterülő részében a következő talajnemek fordulnak elő:
Farnad községnek és vidékének határa nagy részben televényes agyag, a dombos helyeken vasas és meszes agyagból áll; Kéménd, Bart és Szőgyén községeké televényes agyag, helyenként sárga agyaggal keverve; Muzsla, Karva községeké és Csenke pusztáé nagyrészben jóminőségű fekete homok, öntési iszapból áll; Köbölkút, Bátorkeszi és Újfalu községeké jó agyag, helyenként vörös agyaggal; Mocs községé és vidékéé általában homok, mely a futóhomoktól, egészen a legjobb minőségi fekete homokig, minden árnyalatban előfordúl; Párkány községé nagyrészben jó minőségű vályogtalaj, helyenként homokosabb részekkel. Egyáltalán a Duna balpartján találhatók a legjobb minőségű földek, sőt azt mondhatni, – csekély kivétellel, – még a homokos részek is kielégítők.
A Duna jobbpartján elterülő térészben, ú. m. Bajna, Nagysáp, Bajót, Lábatlan, Piszke, Süttő és Nyergesújfalu községek határában az uralkodó talajnem az agyag, vagyis a kötöttebb talajnem; Tokod, Dorog, Tát, de különösen Kesztölcz vidékén a földek inkább homokosak, noha helylyel-közzel lehet találni kötöttebb talajú földeket is. Ide lehet Esztergom város határát is sorolni. A többi községekben is úgyszólván főleg agyagosak a földek, vagyis jobban mondva, a kötöttebb talajnem az uralkodó; Pilismarót község határában, a Duna mentén levő földek között, sok futóhomok is akad.
89Megjegyzendő, hogy a Duna jobbpartján elterülő községekben sok olyan földet is mívelnek, a mely már inkább erdőtalaj; de mert e vidék nagyon népes, kénytelenek minden talpalatnyi földet kihasználni.
Mindazokból, a mit nagy általánosságban a termőföldről elmondottuk, látható, hogy a vármegye termőföldjének legnagyobb része jóminőségű búzatalaj, a melyen mívelt növényeink nagy skálája termeszthető.
Esztergom vármegye mezőgazdaságilag kultivált területe összesen 186,409 kat. hold, s mívelési ágak szerint a következőleg oszlik meg:
| szántóföld | 108,116 kat. hold; |
| kert | 1,613 kat. hold; |
| rét | 7,468 kat. hold; |
| beültetett szőlő | 2,585 kat. hold; |
| parlag szőlő | 2,429 kat. hold; |
| legelő | 16,504 kat. hold; |
| erdő | 35,786 kat. hold; |
| nádas | 320 kat. hold; |
| nem termő terület | 11,588 kat. hold; |
| összesen | 186,409 kat. hold; |
Esztergom vármegyében, miután talaja nagyrészben jóminőségűnek mondható, a kulturnövények egész sorozata sikerrel termelhető. Főbb termékei: a búza, a tengeri, az árpa, a rozs, a zab és a burgonya; a takarmányfélék közül: a zabosbükköny, a luczerna, lóhere, takarmánytengeri és a takarmányrépa.
Az egyes termékek termeléséről 1901-ben a következő kimutatás ád képet:
K. h.
|
Termett q
|
Átlag termés
|
Átlag ár. kor.
|
Összes érték
| |
őszi búza
tavaszi búza őszi rozs kétszeres őszi árpa tavaszi árpa zab szemes tengeri burgonya |
25.762 k. h.
174 k. h. 9966 k. h. 1011 k. h. 156 k. h. 21730 k. h. 6773 k. h. 12548 k. h. 4028 k. h. |
151.393 q
1.122 q 61.192 q 6.364 q 887 q 110.898 q 32.186 q 129.700 q 201.750 q |
5.87 q
6.44 q 6.14 q 6.29 q 5.68 q 5.10 q 4.75 q 10.33 q 50.08 q |
14 kor.
12 kor. 12 kor. 12 kor. 10 kor. 10–15 kor. 14 kor. 10 kor. 2,20 kor. |
2.119.502 korona
13,464 korona 734,304 korona 76.368 korona 8,870 korona 1.330.776 korona 450.604 korona 1.297.000 korona 443.850 korona |
összesen
|
82,148 kat. holdon termett
|
6.474.738 korona
|
értékű termény.
Esztergom vármegyében a következő terményeket termelték 1901-ben: őszi és tavaszi búza, őszi rozs, őszi és tavaszi árpa, zab, hüvelyesek féleségei, tengeri, burgonya, czukorrépa, tak.-répa, őszi és tavaszi repcze, dohány (19 k. holdon) kender, len és a következő szálas takarmánynövények: tengeri, bükkönyfélék, herefélék, mohar, köles, baltaczim, pohánka, czirok. A főbb termelési növények közül az őszi búza mintegy 2.7%, a tavaszi árpa 23%, a szemes tengeri 13%, az őszi rozs 10,5%, a zab 7%-ot, a bükkönyfélék 4,5%, a burgonya 4%-ot, a takarmányrépa 2%, a többi növények pedig összesen mintegy 9%-át foglalják el a bevetett szántóföldnek.
E kimutatásból is látható, hogy a vármegye legfőbb terménye a búza, utána következik a tavaszi árpa, azután a rozs és végül a zab.
