Velenczeiek ostromzára.
Velenczeiek ostromzára.
A velenczeiek ugyanis csekély időközök kivételével folyton elzárva tartották az osztrák kikötőket (tehát Fiumét is), hajszákat intéztek a kalózok ellen, s végül az osztrák és magyar part több helyét megtámadták. Fiumét másodszor is bombázták, Lovranát fölégették és kipusztították, Moschenizze ellen sikertelen támadást intéztek (1612); ezután az osztrák Isztria több belföldi helységét feldúlták s Moschenizzére másodizben ráütöttek (1613). A következő évben újra fölégették Lovranát, kifosztották Abbaziát és elpusztították Veprinaz és Castua földeit. Végül 1615-ben bevették és lerontották Novi várát.
I. Lipót.
(Az orsz. képtárból).
A kölcsönös pusztítások ezzel már nyilt háborúvá fejlődtek, melynek szinhelyéül kivált Isztria és Friaul szolgáltak. A legfontosabb hadi műveletek Gradisca vára körül fordultak meg („gradiscai háború”). A következő 1616-ik év februárjában egy 12,000 főnyi velenczei ostromló sereg jelent meg a vár alatt, mely egy évre rá már közel volt elestéhez; ezalatt azonban 1617. szeptember 26-án Franczia- és Spanyolország közbenjárásával létrejött a madridi békeszerződés.
A békepontok főintézkedése az volt, hogy a tengeri rablók Zengből eltávolíttassanak s kalózbárkáik elégettessenek. E czélból mindkét fél részéről két-két békebiztos küldetett ki.
