Zengi raktár Fiuméban.
Zengi raktár Fiuméban.
A „zengiek raktára” különben nagyon terhére volt a békés fiumei polgároknak, mert folyton alkalmat adott e garázda katonáknak, hogy a városban rakonczátlan magaviseletükkel a lakosok nyugalmát megzavarják. A tanács 1606-ban megtiltja a zengi őrség számára való búza s egyéb gabona behozatalát, s azzal fordul Hoff Jeromos ottani élelmezési biztoshoz (magister annonae), hogy a mondott czikkeket ezután megállapodás nélkül szállíttassa Zengbe. Utóbb báró Kisl horvátországi generális megkeresésére – ki akkor biztosi minőségben tartózkodott Zengben – a tanács eláll ugyan e tilalomtól, azt határozva, „hogy a mondott raktár maradjon meg a városban, a míg a mondott generális úr ő kegyelme e végeken tartózkodik”; de csak úgy, ha „megigéri, hogy semmiféle kalózbárkát nem enged a szállítmányokért jönni, hanem világosan és szigorúan meghagyja a raktárosnak, hogy a készleteket haladék nélkül szállítsa rendeltetésük helyére; ... máskülönben, ha ez elmulasztatnék s újra kalózbárkák jönnének értük, nemcsak hogy meg nem fog engedtetni kivitelük, de jövőben behozni sem lesz szabad, miről a főherczeg ő fensége (Ferdinánd) is értesíttetni fog, nem más okból, hanem azért hogy eleje vétessék a szokott garázdálkodásoknak s az annyiszor ismételt fenyegetéseknek.”
Az uszkókok 1607-ben sem hagytak föl a város feldúlására czélzó tervükkel. Az erről szárnyaló rémhirek folytonos izgalomban tartották a lakosságot. A fiumeiek folyton résen állottak s városuk biztonságáról minden kitelhető módon gondoskodtak.
Zárva tartják az összes mellékkapukat, hogy rajtuk az uszkókok prédáikkal be ne lopózhassanak; a főkapun többé egyet sem eresztenek be, sem zsákmánynyal, sem a nélkül, – kiterjesztvén e tilalmat még az asszonyokra is. Elhatározzák, hogy az uszkókoknak tanyául szolgáló révházat lerombolják s építési anyagát a város megerősítésére fordítják. Végül megszaporítják a bástyatornyok őrségét, a birák által összeiratván az őrszolgálatra kijelölendő polgárok neveit.
De nemsokára a fiumeiek és uszkókok közötti viszony jelentékeny javulására kell következtetnünk. Az uszkókok számára újra bárkák épülnek Fiuméban 1608-ban és 1612-ben; Fiume új kapitánya, Della Rovere István kedvez nekik és hasznot húz tőlük, s maguk a polgárok sem riadnak többé vissza a zsákmánytárgyakkal való kereskedéstől.
64Fiume 1670-ben.
(Az orsz. képtárból)
Az 1612-ben Velencze és Ausztria között létrejött bécsi szerződés rövid időre ugyan ismét megszakítja e viszonyt; de már 1615-ben nemcsak zengi, hanem a fiumei kapitány is teljesen szabad kezet enged az uszkókoknak Velencze elleni vállalataikban. A kalózok ezentúl szabadon járnak-kelnek Fiuméban 65készülődéseik megtétele végett. Sőt néhány uszkók e szabadságot arra használta föl, hogy megtelepedett Fiuméban s innen folytatta kalózmesterségét, a míg a madridi béke után a császári biztosok végét nem vették az egész kalózságnak.
