Főesperesek.
Főesperesek.
Főespereseink sorát ebben a korban Ferjencsik Sámuel halálával Tomasik Sámuel nyitja meg. Megválasztatásakor hisnyói lelkész és alesperes volt. Az 1859-iki szeptemberi pátens miatt támadt surlódások nem engedték, hogy hivatalát folytassa. Utóda Bartholomaeidesz János, csetneki lelkész és alesperes lett 1860-ban. Hivataloskodása rövid volt, mert a nyíregyházi egyház papnak választván őt meg, a hegyaljai esperességbe költözött át. Méltó utóda Czékus István, rozsnyói lelkész s alesperes lett, a ki ebbeli hivatalát 1860–1871-ig nagy buzgalommal vitte, mígnem a jelzett évben az egyházkerület püspöki székébe helyezte. 1860 május 15-én választatott meg gömöri főesperesnek, s mint ilyen gyarapította az esperességi özvegy és árva nyugdíjintézet alapját; 300 köböl gabonát és 1000 frt készpénzt hagyott és az átvett 3000 frt nyugdíjintézeti pénz helyett 10,000 forintot adhatott át utódának a főesperesi hivatalban. Alatta keletkezett 1860-ban az egyházi és női gyámintézeti egylet; a rozsnyói templom díszítésének költségeit ő gyűjtötte 1861-ben. Az ő fáradozásai által gyűlt össze az a 8000 frt, a melylyel az evang. főgimnázium 1863-ban végleg kiépült. Két temetkező intézet (1866) és a városi kisdedóvó (1868) neki köszöni létét. De legszebb műve a filléregyletnek 1881-ben való megalkotása, melyet oly czélból alapított, hogy az egyházi adó végleges megszüntetésére alaptőkét teremtsen, mely a jelenben a 12,000 forintot meghaladja. Az 1880-iki dobsinai kerületi gyűlésen 100 árva részére kerületi árvaház alapítását indítványozta és azt 12,000 frt alaptőke összegyűjtése után Rozsnyón 1883 nov. 10-én Luther születésének 400. évfordulója ünnepén 10 árvával meg is nyitotta. 1885-ben pedig a tőke 15,000 frtra gyarapodván, számát újabb 5 árva felvételével szaporította. A főesperességben utóda lett Hoznek Náthán nagyszlabosi lelkész (1871–1880), kit rövid főespereskedése után Bartholomaeidesz László jolsvai lelkész követett (1880–1885). Rövid, de áldásos főespereskedésében utóda lett Terray Gyula rozsnyói lelkész, ki 1885 decz. 9-én lett főesperes. Csakhamar oly népszerűségre tett szert, hogy Czékus Istvánnak 1890 febr. 7-én bekövetkezett halála után a gömöri egyházmegye Rozsnyón 1890 febr. 24-én a Szent-Iványi Árpád esp. felügyelő elnöklete alatt tartott értekezletén egyhangúlag őt ajánlotta a tiszai ev. egyházkerület püspöki székére, de a választásnál kisebbségben maradt. Immár 18 éven át főtörekvése odairányul, hogy az egyházmegyében a vallásos élet mellett a magyar hazafias érzületet meghonosítsa. Alapítványai közül kiemeljük a Szent-Iványi Árpáddal megalapított „domesztikát”, mely most már a 6000 koronát meghaladja és az egyházmegye által mint „Szent-Iványi-Terray-féle domesztikai alap” kezeltetik. Annak emlékére, hogy Szent-Iványi Árpáddal 10 éven át kormányozta az egyházmegyét, megalapították az u. n. „Gömöri internátust”.
