Az egyházmegye alakulása.

Teljes szövegű keresés

Az egyházmegye alakulása.
A nagyemlékezetű, 1791-iki budai zsinat mondta ki az egyházmegyék és egyházkerületek czélszerűbb beosztásának szükséges voltát s ennek következtében az óriás területen (hét vármegye) fekvő borsod-gömöri traktus 1799-ben, a vármegyék határvonalainak megfelelően, négy egyházmegyére vagy esperességre oszlott fel s ekkor nyerte a gömöri ref. egyházmegye is mai alakját és kiterjedését, szorítkozván kizárólag Gömör-Kishont vármegye területére. Mivel azonban a régi Kishont területén csupán két ref. egyházközség található (Rimaszombat és Zeherje-Pokorágy), a többi pedig valamennyi Gömör vármegye területére esik, az 1799-ben született új traktus a „gömöri ref. egyházmegye” nevet vette fel.
Első esperese volt Szentkirályszabadi Szőke Ferencz, szintén rimaszombati lelkész, a tiszáninneni egyházkerület generális nótáriusa s 1792-től a volt borsod-gömöri traktusnak is esperese, a rimaszombati ref. anyaszentegyháznak az 1771-iki nagy romlás után halhatatlan újjáteremtője. Koadjutor kúrátora lett Fáy Benedek giczei földbirtokos; főjegyzője Patay István Jánosi lelkész.
Miután e vállalat beosztása és intencziója szerint, az egyházmegye előbbi multjára e fejezetben nem terjeszkedhetünk ki, mert azt már a vármegye általános történeti része tárgyalja, csak a szervezet, a közigazgatás s annak keretében néhány nagyobb fontosságú s maradandóbb életű esemény vázolására szorítkozunk.
A különálló gömöri traktus első közgyűlését 1799 szeptember 26-án Pelsőcz városában tartotta meg, a hol az egyházmegyét két járásba osztották be: a pelsőczibe és szombatiba; elhatározták a budai kánonoknak a kebelbeli papok számára való kinyomatását s megállapították az assessorok (tanácsbírák) számát, ötöt-ötöt választván mind a prédikátori, mind a világi rendből.
A gyülekezetek szavazatával első tanácsbírákká megválasztattak a lelkészek közül: Molnár István, Szeőcs István, B. Kovács István, Báthory István, Harangozó Miklós és kisegítőképen Boros Sámuel. A világiak közül: tornalyai Tornallyay Károly, kövecsesi Dancs György, runyai Zsoldos Péter, runyai Bornemisza István és Lévay Kós István.
A két járásra való felosztás alig néhány év mulva már módosulást szenvedett s Szőke Ferencz esperes indítványára a mai napig is meglevő rimaszombati, pelsőczi, tornallyai és putnoki járás kerekíttetett ki, összesen 42 425anyaegyházzal. Az anyaegyházak száma ma is csak 44. Bár volt idő, a mikor – régi, a XVI. század második s a XVII. század első feléből fanmaradt visitationalis jegyzőkönyvek tanúsága szerint – felül volt a hatvanon a helvét hitvallásu gyülekezetek száma s a százbérczü Gömör bájos völgyeiben, a merre csak a magyar szó csendült, a magyarnyelvű községek egytől egyig Kálvin követői valának és sem róm. katholikus, sem ág. h. evangélikus közöttük nem találtatott. Református volt Abafalva, Bánréve, Csoltó, Dobócza, Deresk, Füge, Gesztete, Gömör-Panyit, Harkács, Kerepecz, Licze, Lőkösháza, Meleghegy, Málé, Méhi, Osgyán, Perjése, Püspöki, Sánkfala, Sajó-Gömör, Velkenye. Csak volt. Ma egyik sem az, s a magyar vallásnak egyikben-másikban csak hírmondója akad.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem