A magyarosodás terjedése.
A magyarosodás terjedése.
A nemzeti pénztár 852 frt 66 kr. kamataiból – a melynek 12,000 frtos tőkéjét az alkotmány felfüggesztése alatt Miklovics Ferencz őrizte magánál elrejtve, – a magyar nyelv terjesztésével és tanításával érdemeket szerzett néptanítók jutalmazására 620 frtot és magyar olvasó- és énekes-könyvek bevásárlására 232 frt 66 krt fordít a vármegye. Érdemesek és méltók a jutalmazottak arra, hogy neveiket ide iktassuk: Jurin Samu jolsvai ág. ev., Molnár Alajos fazekas-zsaluzsányi róm. kath., Hüvössy Mátyás keczegei ág, ev.; Lukács Péter rochfalai ág. ev.; id. Nagy Lajos csetneki ág. ev.; Pomikala Mihály dobsinai r. kath.; Scholcz Ádám nyustyai ág. ev.; Prúnyi Pál gócsi ág. ev.; Pinka Károly polonkai r. kath.; Suhajik János dusai ág. ev.; Kicsiny Gusztáv mnisányi ág. ev.; Novák Samu lubenyiki ág. ev.; Horváth József polonkai r. kath., Mikulás János gencsi ág. ev.; Kruspér László henczkói ág. ev. és Jankó Lajos miglészi ág. ev. tanítók. Ezeken kívül többeknek elismerését és dícséretét fejezte ki a vármegye.
Az 1883. év márczius hó 20. és 21-én tartott gyűlést már a rimaszombati székházban tartják meg és e gyűlés jó auspicziumok között folyt le, mert azon azt a hazafias határozatot hozzák, hogy a kormányt a hazafiatlan „Szlávia” kölcsönös biztosító-intézet kitiltása iránt megkeresik.
1884-ben Putnok és Héth községek Borsod vármegyéhez leendő csatoltatásukat kérték, de a kormány a kérelmet megtagadta. Ép úgy megtagadta a rimaszécsi járásbiróságnak a Feledre való áthelyezés iránti kérvény teljesítését is.
1886-ban ismét nagy szomorúság érte a vármegyét, a köztiszteletnek és szeretetnek örvendő alispán halálával. A januáriusi gyűlésen veszi hivatalosan tudomásul a vármegye közönsége e szomorú esetet és Ujházy Lajos főjegyző a jelenvoltak mély megilletődése mellett búcsuztatja el. A vármegye fájdalmas részvétét jegyzőkönyvbe iktatja, a gyászoló családhoz részvétiratot intéz, végül Hevessy Bertalan indítványára elhatározza, hogy arczképét a megye gyűlésterme számára megfesteti.
