A vármegyei székhely kérdése.
A vármegyei székhely kérdése.
Az 1883. évi márczius hó 28-án tartott gyűlésben tárgyalja a vármegye a székhely kérdését. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy a jelen gyakorlat ideiglenesen fenntartassék s ennek jóváhagyó tudomásvételére a belügyminisztert felkérjék. A javaslat előterjesztése után azonban 22 tag írásbeli indítványt adott be, a javaslatnak névszerint való szavazással leendő eldöntése czéljából. Szavazás alá került tehát a következő kérdés: elfogadja-e a közgyűlés az állandó választmány véleményét igen vagy nem? A szavazás megejtetvén, igennel szavazott 131 bizottsági tag, nemmel pedig 156; tehát 25 szótöbbséggel az állandó választmány véleményét elejtették. Azután szavazás alá került az a kérdés: állandó székhely Rimaszombat, igen vagy nem? mire igennel szavazott 160 bizottsági tag, tehát az összes jelenvoltak. Ez a szavazás döntötte el végleg a székhely sorsát, megszüntette a versenyt Gömör és Kis-Hont között s megalapította Rimaszombat város jövőjét.
A vármegye feliratot intéz a kormányhoz, hogy a Turóczszentmártonban megjelenő, Gömör vármegye területén is elterjedt és a megyebeli tótokat bujtogató hazaellenes tót lapoktól a posta szállítást vonja meg és tegye e lapokat ártalmatlanná. Hasonló átiratot intéz az összes törvényhatóságokhoz pártolás czéljából.
