A schwechati ütközet.
A schwechati ütközet.
A harcztéren a gömöri nemzetőröket a középen állították fel. Előttük a nagyhontiak állottak csatár-lánczban. Az ütközet reggel 8–9 óra felé kezdődött és délutánig tartott. Mint tudjuk, e harcz a magyarok vereségével végződött. A gömöriek közül elestek: Kollmann kapitány, Harmaczy Lajos, Hegedüs, Antalffy, Szőllőssy és Szentmiklóssy, míg Dancs Lászlónak a lábát vitte el egy ágyúgolyó. Késő este a csapat Köpcsényig vonult vissza. Itt történt az az eset, hogy a gömöri csapat előőrsei éjjel egy postakocsit fogtak el, a melyben egy öreg úr ült. A kocsit Pozsonyba kísérték, a hol kisült, hogy az öreg úr Bem volt, ki azért jött, hogy szolgálatát Kossuthnak felajánlja. A kötelező szolgálati idő deczember hóban letelvén, Kossuth a gömöriek hazabocsátását rendelte el, úgy hogy karácsonykor már itthon voltak.
Az itthon maradt I. század Samarjay József kapitány vezénylete alatt deczemberben indult Kassa felé, hogy a rozsnyói nemzetőrökkel egyesülve, az Eperjes felől betörő Schlicket feltartóztassa. Mészáros hadügyminiszter rendeletére előbb a rozsnyói csapatot mozgósították, a mely deczember 4-én hajnalban Gedeon őrnagy vezetése alatt indult el. Délután érkeztek Tornára, hol a felső-gömöri lovas nemzetőr-csapat, Hanvay Péter kapitány vezetése alatt várta őket. Itt csatlakoztak a jolsvai nemzetőrök is Krémel főjegyző vezetése alatt, továbbá a pelsőcziek, a tornallyaiak és a putnokiak. Harmadnap értek Budamérre, a hol Schlick 9000 emberével szemben 10-én vereséget szenvedtek. Ebben az ütközetben a gömöriek közül körülbelül húszan estek el.
