Egyházpolitikai kérdések.
Egyházpolitikai kérdések.
1893-ban az egyházpolitikai kérdések foglalkoztatják a vármegye közvéleményét. A márcziusi közgyűlésen már a vármegye is állást foglal és Török Bálint indítványára, Bornemisza László alispán tüzetesen indokolt előterjesztésére kimondja, hogy a kormány programmjába felvett egyházpolitikai kérdések keresztülvitelét helyesli és azoknak mielőbb leendő törvényre emelése érdekében a kormányhoz és a képviselőházhoz felír. Ugyancsak még e gyűlésből ír fel a vármegye a kormányhoz, hogy a hírlapok útján elkövetett pánszláv és román izgatásoknak, az ide vonatkozó törvény megváltoztatásával, gátat vessen. Ez év történetébe iktatjuk még, hogy a vármegye elveszíti egyik régi, puritán jellemű, szorgalmas munkását: Ujházy Lajos főjegyzőt, továbbá kisserjényi gróf Serényi László, Nagy Sámuel ny. kúriai biró és Radvánszky Károly megyebizottsági tagokat, kik a vármegyében mindenkor a közügyek szolgálatában az elsők között voltak. Ugyanez év vége felé indult meg a mozgalom a mai szolgabirói járások beosztása ügyében, az elhunyt főjegyző helyébe pedig nagy lelkesedéssel Lukács Géza első aljegyzőt választották meg.
5841894-ben Ő felsége Balassa-Gyarmaton a nagy katonai hadgyakorlatok alkalmával megjelenvén, a vármegye küldöttséget menesztett oda, melyet Ő felsége szívélyesen fogadott. A küldöttség tagjai voltak Hámos László főispán vezetése alatt: Bornemisza László alispán, Lukács Géza főjegyző, Podraczky István kanonok, Nagy Pál ev. ref. és Terray Gyula ág. ev. esperesek, gróf Andrássy Géza, Szentiványi Árpád, Bornemisza István, Fáy Gyula, Kubinyi Géza, Putnoky Mór, Ragályi Gyula és Fáy Viktor. Ez alkalommal a 6-ik hadtest, Madi Kovács László altábornagy vezénylete alatt Gömör vármegye területén gyakorlatozott.
A Kossuth Lajos nagy hazánkfia elhalálozásával a nemzetet ért nagy gyászban és veszteségben a vármegye teljes részvéttel osztozott, s ez év április hó 1-én a Budapesten megtartott gyász-szertartáson küldöttségileg képviseltette magát. A nagy halott ravatalára koszorút helyezett, szobrára 1000 koronát szavazott meg. Emlékét s érdemeit jegyzőkönyvbe iktatta és arczképének a gyűlésterem számára leendő elkészítését elhatározta.
1895-ben az új állami anyakönyvvezetéssel járó fontos intézkedések s ezzel együtt a községi és körjegyzői csoportok új beosztása és az állami anyakönyvi hivatalok szervezése veszi igénybe a törvényhatóság munkásságát. Ez évben szerveztetik az öt járáshoz engedélyezett még egy szolgabírói és a központban a 3-ik ülnöki, harmadaljegyzői és egy számtiszti állás.
Mély megdöbbenéssel értesül a vármegye László cs. és kir. főherczeg haláláról, és a főherczegi családhoz részvétfeliratot intéz. Ugyanekkor Fáy Gusztáv volt főispán és br. Luzsénszky Henrik elhunyta fölött is részvétét fejezi ki a vármegye és azt jegyzőkönyvbe iktatja.
