Intézmények.
Intézmények.
Dobsina ág. hitv. ev. lakossága már 1853-ban 20,000 forintnyi alapítványnyal életbe léptette a kisdedóvó intézetet, mely egyike volt a legelsőknek az országban. Ez a kisdedóvó és a már régebben fennálló felső elemi 131fiú- és leányiskola 1900-ban állami kezelésbe ment át. 1892-ben a közoktatásügyi kormány a város tetemes anyagi hozzájárulásával egy hat osztályú polgári fiúiskolát emelt, a melyben, mint fakultativ tantárgyat, a latin nyelvet is tanítják. Ez iskolával kapcsolatosan egy vasipari tanműhely felállítását is tervezték, de ez még eddig nem létesült. A város és az ág. ev. egyház közösen tartják fenn az 1889-ben alapított községi polgári leányiskolát, a melynek államosítása már csak rövid idő kérdése.
Említésre méltó még az 1895-ig fennállott bányász-iskola. E magánjellegű intézet, melynek igazgatója a városi bányaigazgató volt, tanítói pedig a helybeli iskolák tanítóiból kerültek ki, a gyakorlatban már jártas bányamunkás ifjakat elméleti képzettségben és oktatásban részesítette és sikeres vizsga letétele után a bányafelőri és bányafelvigyázói szakra képesítő bizonyítványnyal látta el. E tanfolyamot sok száz dobsinai bányamunkás látogatta és itt oly elméleti képzettséget nyert, hogy nemcsak hazánkban, hanem még külföldön is díszére vállott ez intézménynek. Sajnos, hogy az utóbbi időben a kormány ez intézettől megvonta a nyilvánossági jogot s így a hasznos intézmény megszünt. Az iskolák közül felemlítendő még a katholikus felekezeti elemi iskola és a község felügyelete alatt áll az iparos tanoncziskola.
Dobsina. – A városháza.
Saját felv.
1843-ban alakúlt Dobsinán a „Kaszino-egyesület”, később pedig a „Polgári kaszinó-egyesület”, 1900-ban alakult meg a „Dobsinai társalgási egyesület” négy, ú. m. ének- és dal-, zene-, szini-, turisztikai- és torna-szakosztálylyal. Úgy ez, mint az előbb említett két kaszinó-egyesület a város társadalmi életének s a magyarosodás előmozdításának hathatós tényezői.
Mint emberbaráti intézeteket meg kell említeni az 1872-ben alakult „Bányásztársládát”, mely a beteg munkások gyógyítására és segélyezésére és végül a munkaképtelen, rokkant bányamunkások nyugdíjazására, a munkaadó bányatársulatok hozzájárulási összegeiből és a munkások munkabéreinek aránylagos levonásaiból alakult. Jelenleg e bányásztársládának 1352 tagja van, tőkéje pedig 235,796 korona 08 fillér. Legutóbb nyugdíjak, segélyezések és temetési költségek czímén kifizetett 40,475 korona 59 fillért.
A dobsinai ipartestület 1885-ik évben alakult. Tagjainak száma: 146. Alaptőkéje 935 K. 71 fill. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj-egyletének Dobsinán fiókja van.
Mint igen üdvös és közhasznú intézményt kell megemlíteni az 1875-ik évben alakult „Önkéntes tűzoltó-egyesület”-et, melyet a város évenként 1380 koronával segélyez.
Dobsina régi czímere.
Saját felv.
132A „Dobsinai takarékpénztár és előlegezési intézet” 1870-ben alakult. Az alaptőke 600 részvény után 100 forintjával 60,000 frttal jegyeztetett. Ma az intézet forgalma 1.384,009 K. 88 fillér.
Ezen fent elősorolt egyesületeken és intézeteken felül van még Dobsinán egy ág. ev. Nőegylet és egy Olvasóegylet. Az előbbinek 113 nőtagja van, az utóbbinál a tagok száma 39 és a könyvtár 4224 kötetből, magyar és német művekből áll.
Általában, örömmel lehet konstatálni, hogy a mióta a dobsinai iskolák államosítása megindult és a társadalom minden terén a magyar szó kezd uralkodni, Dobsina város lakossága is rohamosan magyarosodik.
