A csetneki erdőgazdaság.
A csetneki erdőgazdaság.
A csetneki közbirtokosság erdőgazdaságát a következőkben ismertetjük: A csetneki közbirtokosság a volt földesurak és jobbágyok között létrejött, 1863. évi június 3-án kelt és biróilag helybenhagyott egyezség alapján jutott az 1871-ik évben erdőségei birtoklásába, melyek a rozsnyói járás Csetnek nagyközség határában 2574.5 k. hold kiterjedésben terülnek el. Ebből állomnányerdő 2485.9 k. hold, erdőtisztás 82.2 és terméketlen 6.4 k. hold. Fekszik 234a gömöri Érczhegység déli nyúlványain 560–950 méter tengerszin fölötti magasságban, mely középhegységet kisebb hegyipatakok szelik át. Éghajlata mérsékelt. Veszélyes szél az É. és ÉNy. Csapadékokban gazdag.
Az előforduló fanemek közül terület szerint jut: jegenye és lúczfenyőre 35%, tölgy, bükk, gyertyán, nyír és egyéb lombosnemekre 65%.
Ezt az erdőbirtokot a Csetneken lakó erdész kezeli és 2 erdőőrzési kerületre van beosztva. Az igazgatási, kezelési és őrzési költség évente 4200 korona.
Üzemberendezése az 1885-ik évben történt, de az 1897-ik évi üzemrevizió alkalmával új gazdasági üzemtervet készítettek, mely szerint az erdőbirtok egy szálerdőüzemosztályben 80 éves vágásfordulóval és fokozatos felújító vágással egy sarjerdőüzemosztályban 40 éves vágásfordulóval és egy véderdőüzemosztályban kezeltetik.
A fenyőszálerdőben évente felújul 10 k. hold természetes úton, 7 k. hold lúczfenyőcsemeték ültetésével, a sarjerdőben 33 k. hold természetes és 8 k. hold mesterséges úton tölgy- és gyertyáncsemeték ültetésével. Az évi szálerdősítési költség a csemetetermeléssel együtt 450 kor., vagyis holdanként 35 kor. A 43.95 k. holdnyi évi vágásterület fatermése 5350 köbméter, melyből a fenyőszálerdőben 65% a haszonfára, 35% a tűzifára, a sarjerdőben 15% a haszonfára és 85% a tűzifára esik.
Előhasználat a nyár, nyír és kecskefűz kiszedése, 197 m3 évi mennyiségben 197 kor. értékben. A mellékhasználatú erdőlegelőt a községi legelőmarha használja. A vadászat és halászat 300 korona évi bért hoz, a kőfejtés átlagban évi 150 koronát, a gubacs 20 korona jövedelmet.
Az évi fatermés épület- és műfáját a csetnekvölgyi vas-, réz- és papirgyáraknál, a gömöri faipar r.-t.-nál és kiseladásban értékesítik, a fenyőrönköket pedig a közbirtokossági fűrésztelep dolgozza fel fűrészárúra.
Faárak a következők: 1 űrméter tölgy, bükktűzifa az erdőn 2 kor., a fenyő 1.20–1.50 kor., a nyár, nyír 1.50 kor., 1 köbméter fenyőépületfa alapára 6.60 kor., a tölgyépületfák 10–16 kor., a bükké 6 kor., a fűrészárúé átlag 26 kor. Az erdei termékeket igavonómarhával szállítják a fűrészhez, a raktárba és a közeli csetneki vasúti állomáshoz.
A munkaviszonyok elég kedvezők és a fizetett munkabérek a következők: 1 drb tölgy és fenyőépületfa termelési díja átlag 30 fillér, 1 űrméter tűzifáé 40 fillér, 1 köbméter tölgy és fenyőépületfa szállitási díja 3 kor. 1 űrméter tűzifa szállítása a raktárba 1.10 kor.
Jelentékenyebb erdőkárosítást 1897-ben a dühöngő északi szélvihar okozott. Kevés jelentőségűek az erdőtűzek és kőtörések okozta károk.
Az erdőbirtok átlagos évi jövedelme az elmult 5 esztendőben 17,000 korona volt, vagyis k. holdanként 6.62 korona.
