A püspökségi erdőgazdaság.
A püspökségi erdőgazdaság.
A rozsnyói róm. kath. püspökség erdőgazdaságának leírása a következő: A rozsnyói r. kath. püspökséget 1776. évi márczius 15-én Mária Terézia az esztergomi érsekség egy részéből alkotta és számára Rozsnyó, Csucsom, Nadabula, Sajópüspöki és Velkenye községek határában birtokot adományozott. Ennek az erdőbirtoknak a területe 4328.19 k. hold és pedig állományerdő 3672.81 k. hold, tisztások 600.52 k. hold, összesen tehát 4273.33 k. hold. Az erdőbirtokhoz tartozó belsőség, szántó, rét, legelő 20.63 k. hold, terméketlen 34.23 k. hold.
Helyrajzi tekintetben kisebb-nagyobb völgyektől megszakított elő-, közép- és magashegységet alkotván, 100–1400 méter tengerszin fölötti magasságot ér el. Nevezetesebb hegycsúcs az 1340 méter magas Ökörhegy. A Rozsnyó-Csucsom szálerdőüzemosztályban két középnagyságú pisztrángdús patak van. Éghajlata a vármegye déli részében fekvő Sajópüspöki és Velkenye vidékén szelíd. Rozsnyó vidékén mérsékelt, csak a nagyobb magasságban zord és itt az északi fagyasztó szelek gyakran károkat is okoznak.
Az előforduló fanemek közül az „A” szálerdőüzemosztályban, terület szerinti százalékban kifejezve, a tölgy 10%-ot, a bükk és gyertyán 40%-ot, a jegenye- és lúczfenyő 40%-ot, az erdei fenyő 10%-ot foglal el. A „B” sarjerdőüzemosztályban előfordul: tölgy 52%, bükk 31%, gyertyán 9%, erdei fenyő, nyár, nyír 8%. A „C” sarjerdőüzemosztályban elfoglal a tölgy 80%-ot, a bükkel elegyített gyertyán 20%-ot. Szórványosan előfordul a többi honos lombosfa és számos cserje.
Ezt az erdőbirtokot a Rozsnyón lakó erdőgondnok kezeli. Az erdőőrzést 4 erdőőr és 1 erdőszolga végzi. A kezelő erdőgondnok egyszersmind az uradalom ezidőszerinti igazgatója is. Az igazgatási, kezelési és őrzési költség évente 5000 korona.
Az 1883. és 1885. években történt üzemberendezés alkalmával a „Rozsnyó-Csucsom A” szálerdőüzemosztály fokozatos felújító vágás és 80 éves vágás fordulóval, a „Rozsnyó-Csucsom-Nadabula B” sarjerdőüzemosztály 40 éves vágás fordulóval és a „Sajópüspöki-Velkenye C” sarjerdőüzemosztály 40 éves vágás fordulóval alkottatott.
A szálerdőüzemosztályban évenként 38 k. hold erdősítendő. A felújítás természetes úton, fokozatos felújító vágásokkal, csak a lúczfenyő állabok felújítása, valamint a tisztások beerdősítése történik mesterséges úton, lúczfenyőcsemeték kiültetésével. A két sarjerdőben az előforduló tisztások és a sarjadzásra képtelen, elvénhedt tuskók hiányos helyeit, kocsányos és kocsánytalan tölgy alkalmazásánál újítják fel. Az évi erdősítési költség 700 korona, a melyre 500 napszámot, 1.30–1.50 korona bérrel fordítanak.
A szálerdőben kihasználásra kerülő 22.44 k. holdnyi évi vágásterület 2078 m3 fatömeget ad, melyből 20% a haszonfa, ú. m. fenyőrönkő és papirfa, tölgy vasúti talpfa és bányafa. A sarjerdők évi vágásterülete 49.02 k. hold, 4751 m3 faterméssel, ebből tölgybányafa, mint haszonfa 8–10%. Az előhasználatok a szálerdőben a nyirfa kiszedésére, a sarjerdőben a túlkoros egyedek kihasználására szorítkoznak. A mellékhasználatok közül a legeltetés – tekintettel az állabok gyér zárlatára – csakis az erdőőri személyzetnek engedtetik meg. A rozsnyói szál- és sarjerdőben – vasat, antimont és egyéb érczet tartalmazó – körülbelül 24 bányatelep van, melyekért a bányatulajdonosok úthasználat és bányahalombér czímén egy-egy aranyat fizetnek évenként, a fában és talajban okozott kár megtérítése mellett. Az uradalmi téglagyár évenként átlag 300 ürm. tűzifát fogyaszt el. A vadászat a rozsnyói területen évi 200 koronáért, a sajópüspökiben 200 koronáért van bérbe adva. A kőfejtés évi 700 kor. bért jövedelmez. A pisztránghalászatot az uradalom gyakorolja.
Az évi fatermés műfa részét a közeli kereskedők veszik meg. A fűrészrönköt részint a gömöri faipar részvény-társaság, részint Links rozsnyói fűrésztulajdonos, a bányafa legnagyobb részét a m. kir. bányakincstár, a rimamurány-salgótarjáni vasmű r. t., Andrássy Dénes gróf, a csetneki Concordia és Demuth Károly bányatulajdonosok vásárolják. A kolostorok, plébániák, iskolák, tanítók, templomszolga és székesegyházi zenekar részére 763 m3 kegyúri és kegyelembeli tűzifát szolgáltatnak ki, az urasági és a gazdasági személyzet részére pedig 600 m3 tűzifát. A felmaradó rész kizárólag a rozsnyói piaczon kerül értékesítésre.
A tölgyműfának alapára köbméterenként 9–10 kor., a fenyőé 4 kor., a tűzifáé 2.50 kor. A szállitás kizárólag tengelyen történik. Az erdei útak, különösen a rozsnyói erdő határvölgyi főútja, melyet a város is használ, elég rossz. Vasúti állomások Rozsnyó és Bánréve.
A munkásviszonyok nagyon kedvezőtlenek és a munkabérek drágák. A tölgyműfa szállitási díja a vágásokból, a 6–8 kilométer távoli rozsnyói vasúti állomásra, köbméterenként 5.50–7 korona, a fenyőműfa szállitási díja 6 korona. A tűzifa szállitása Rozsnyóra, a vevő lakására űrméterenként 1.60–2 kor., 1 drb. fenyőrönkő termelési díja 20–30 fill., 1 űrméter tűzifáé 50 fill. A tűzifa választékolása hasáb és dorongfára, a favágók túlcsigázott követelései miatt, nem eszközölhető.
Az emberektől okozott károk ritkák. Tűz a legutóbbi 5 évben egyszer volt, de számottevő kárt nem okozott, valamiként a hótörés sem. Széltörés volt az 1897. évben 5 k. holdnyi lúczfenyvesben, mely után, jelentéktelen mértékben, a szú is fellépett.
Az erdőbirtok átlag évenként 24,000 koronát jövedelmez tisztán, a k. holdankénti jövedelem tehát átlag 5.60 korona.
