A Koburg herczegi uradalom.
A Koburg herczegi uradalom.
Fülöp Szász Coburg Gothai herczeg ő kir. fensége gömörmegyei hitbizományi birtokai erdőgazdaságának ismertetését a következőben adjuk: Koháry Ferencz herczeg birtokai s így a Gömörmegyében fekvő murányi és balogvári uradalma is az 1826-ik évben mentek át Ferdinánd Szász Coburg-Gothai herczegnek, – a jelenlegi birtokos nagyatyjának – tulajdonába, a ki ezeket a gróf Csáky-féle – vétel útján szerzett – dereski uradalommal nagyobbította.
Ferdinánd herczeg, mint kiváló gazda, birtokainak átvétele után a murányi uradalmat beutazván, haladéktalanul szakképzett erdészeti személyzet alkalmazásáról gondoskodott és ennek élére Greiner Lajost, a Coburg-Gothai uralkodóház akkor Styriában alkalmazott erdőrendezőjét állította, a kit az 1828. évben összes uradalmainak erdőigazgatójává nevezett ki. Ez időtől veszi kezdetét az erdők szakszerű kezelése, rendszeres gazdasága és az erdőbirtoknak erdőhivatalokba való beosztása. A jobbágyi faizási élvezetek és legeltetések, a mennyire lehetséges volt, szabályoztattak, a harminczas évek második felében kezdődött az erdők berendezése és 1846-tól 1850-ig a murányi uradalom erdőségei számára 9 nagyobb üzemosztálya rendes üzemtervet készítettek. A minő nagy gondot fordított Greiner Lajos az üzemtervek szerinti kihasználásokra, oly éber figyelemmel ügyelt a felerdősítések lelkiismeretes és szakszerű végzésére.
Ferdinánd herczeg 1851-ben bekövetkezett halála után, fia Ágoston herczeg örökölte a hitbizományi uradalmakat, kinek első nagy horderejű tette az volt, hogy 1853-ban az erdészetet a gazdaságtól elkülönítette és ez intézkedés után az úrbéri rendezést megkezdette és ezzel az erdők berendezése karöltve haladt előre és azok jövedelmezősége is javult.
2221881. évben Ágoston herczeg elhalt és örököse, fia Fülöp herczeg lett, ki szabadalmainak főkormányzatát maga vezeti.
A gömörmegyei herczegi hitbizományi birtokok a murányi és balogvári uradalmakból állanak. A murányi uradalomhoz – helyrajzi és erdőgazdasági okoknál fogva – a szepesvármegyei káposztafalvi uradalom Sztraczena község határában fekvő erdősége is csatoltatott 48° 32´–48° 57´ északi szélesség és 37° 27´–38° 5´ keleti hosszúság alatt 236–1943 méter tengerszín feletti magasságban fekszik, 88,725.66 kat. holdnyi kiterjedésben, melyből állományerdő 73078.56 kat. hold, bekebelezett tisztások 4116.80 és véderdők 3419.42, tehát az összes erdőterület 80,614.78 kat. hold. Állandó rétek és legelők az erdők között 3970.70 kat. hold, havasi legelők, a Királyhegy lánczolatán 1920.08 és terméketlenségek az összes területen 2220.10 kat. hold. Helyrajzi tekintetben összefüggő erdőtestet alkot, mely az Osztrovszki-Vepor, az Alacsony Tátra, gömör-szepesi Érczhegység és Murányi fensíkon kiterjedvén, területéből 67,960.47 kat. hold a magas hegységbe, vagyis 600 m. és azonfelüli tengerszín feletti magasságba, 12,654.31 kat. hold a középhegységekbe, vagyis 200–600 méter tengerszín feletti magasságba esik. Fontosabb hegycsúcsai a Fabova 1441, Bartkovo 1748, Orlova 1841, Királyhegy 1943, Tresznik 1398, Kakashegy 1411, Klyak 1338, Sztudnya 1075, Murányvára 938 méter magassággal. Egészben északnyugatról délkelet felé hajlik.
A hegyoldalak lejtője igen változó, a lankás 5–10°-tól a 30–40° meredek, kopár, sok helyütt merőlegesen égnek emelkedő mészkősziklákig. Az uradalom területén találjuk a Garam-folyót vízdús hegyi patakjaival, a Hernád és Gölniczfolyó felső ágazatait és a Sajó egyik ágát: a Murány patakot, a bővizű zdichavai patakkal, melyek pisztrángtenyészetre alkalmasak. Éghajlata nagyon változó és míg az az uradalom D.-K. felé nyúló részében és a Murányvölgyet határoló középhegységben mérsékelt, addig az É. és É.-Ny. felé húzódó magashegységben, a Garam völgyében, a Hernád és Gölniczvölgy felső ágazataiban és a murányi fensíkon zord, a korai és késői fagyok igen gyakoriak. Uralkodó szelek az É.-Ny. és É.-K., mely utóbbi a fenyőerdőkben gyakran nagy károkat okoz. Csapadékokban gazdag.
Az előforduló fanemek között a luczfenyő az első helyet foglalja el és 750 méter tengerszín feletti magasságtól a fatenyészet véghatáráig, azaz 1650 m. magasságig terjed, növekvésében és fejlődésében a tenger színe fölötti emelkedéssel mindinkább visszamaradván, 1450 m. magasságban már havasi jellege van. Innen felfelé az elemekkel óriási küzdelmet vív. – A szabadon álló egyedek csúcshajtásai évről-évre lefagyván, oldalágaikkal szélességben terjeszkednek és a törzs legalsó ágait lehetőleg messzire kinyújtják. Ezeket önsúlyuk, vagy a rájuk nehezedő hó a földhöz nyomja, hol hóolvadás után felemelkedésüket az áfonya hajtásai némileg gátolják. A sűrű tűhullásból képződött korhanyban gyökeret bocsátanak, véghajtásaikkal azután felemelkednek és önálló egyedekké válnak. – Ily módon, az anyatörzs körül lassan terjedve, sűrű és dúságazatú csoportok alakulnak, melyek egymásnak védelmet nyújtva, több és több teret hódítanak.
Előfordul továbbá a jegenye, az erdei és veresfenyő, lejjebb a bükk, kőris és juhar, továbbá a gyertyán és tölgy, más fanemekkel: mint nyír, nyár, kecskefűzzel vegyesen.
Terület szerint a fanemek a következőképen oszlanak meg: fenyő 63%, tölgy 7%, bükk és egyéb lombfanemek 30%.
A herczegi uradalmak erdőigazgatósága Jolsván van, mely erdőigazgatósághoz az erdőrendezőség és okmánytár is tartozik. A murányi uradalom 4 erdőhivatali kerületre – 13 erdőgondoksággal, 5 fűrészgondoksággal és 48 erdőőrzési kerülettel – van beosztva.
Az erdőhivatalok a következők: A vizesréti erdőhivatal székhelye Vizesrét, 291 m. tsz. f. magasságban és 20,349.96 kat. hold kiterjedésben. Erdőgondokságai: Nagyrőcze, Lubenyik és Kövi. Fűrészgondoksága Nagyrőcze. Az erdőőrzési kerületek száma 15. – Személyzete: 1 erdőmester mint hivatalfőnök, 3 erdőgondok, 1 fűrészgondnok, 15 erdőőr és 1 fűrészmester.
A murányi erdőhivatal székhelye Murány, 394 m. tsz. f. magasságban és 16,095.46 kat. hold kiterjedésben. – Áll két erdő- és egy fűrészgondokságból 223Murány székhelylyel. – A védkerületek száma 8. Személyzete: két erdőgondnok, – kiknek egyike hivatalfőnök is – 1 fűrészgondnok, 1 erdőhivatali segédtiszt, 8 erdőőr, 1 gépkezelő és 1 fűrészmester és 2 kazánfűtő. A sumjáczi erdőhivatal székhelye: Sumjácz, 890 m. tsz. f. magasságban és 30,440.99 kat. hold kiterjedésben. – Erdőgondokságai: Sumjácz, Vereskő, Telgárt, Vernár és Sztraczena. Fűrészgondokságai: Vereskő és Pusztamező. Az erdőőrzési kerületek száma 13. Személyzete: 1 erdőmester, mint hivatalfőnök, 5 erdőgondnok – kiknek egyike erdőhivatali segédtiszt – 2 fűrészgondnok, 13 erdőőr, 1 erdőlegény, 1 gépkezelő, 2 fűrészmester és 2 kazánfűtő. – Ehhez az erdőhivatalhoz tartozik továbbá 1 orvos és 1 tanító Vereskőn.
A polonkai erdőhivatal székhelye Polonka, 628 m. tsz. f. magasságban és 21,839.25 kat. hold kiterjedésben. – Erdőgondnokságai: Polonka, Závadka és Helpa. – Fűrészgondoksága Polonka. Az erdőőrzési kerületek száma 12. Személyzete: 1 erdőmester, mint hivatalfőnök, 1 erdőhivatali segédtiszt, 3 erdő- és 1 fűrészgondnok, 12 erdőőr, 1 erdőlegény, 1 gépkezelő, 1 fűrészmester és 2 kazánfűtő. Ehhez az uradalomhoz tartozik még 1 ügyészi hivatal Nagyrőczén és 1 erdőpénztári hivatal Murányban.
A murányi uradalmi erdőbirtok tömegszakozáson alapuló üzemberendezése a mult század közepe táján történt; miután azonban a készített 16 üzemterv az erdőtörvénynek, – mely a térszakozást írja elő – meg nem felelt, ez erdőbirtok új üzembe rendezését részben 1879-től 1888-ig ejtették meg, részben pedig 1892-ben folytattatván, teljes befejezésre 1903. évben jutott. Alakíttatott 6 szálerdő-üzemosztály 80 éves és 14 szálerdő-üzemosztály 90 éves fordulóval és 14 sarjerdőüzemosztály 40, és 1 cserezőüzem 20 éves fordulóval és 9 véderdő-üzemosztály.
E rendszeresen és belterjesen kezelt erdőbirtoknál az újra erdősítésekre különös gond és igen nagy súly fektettetik, melynek eredménye, hogy nem csak az évi vágásterületek újíttatnak fel pontosan és lelkiismeretesen, hanem a kihasított erdők hiányos erdőállományainak pótlása, illetőleg kiegészítése és a véderdőkhöz csatolt többé-kevésbé sziklás, meredek, egykori legelőterületek erdősítése oly nagy buzgalommal történt, hogy az sikeresen befejezettnek mondható.
A fenyőszálerdők vágásterületeinek és a közbeeső tisztásoknak erdősítésére 3 éves átiskolázatlan luczfenyő-csemeték használtatnak. Mészhegységek erdősítésére alkalmaztatnak a luczfenyőn kívül, 2 éves erdei és veresfenyőcsemeték is, mely utóbbi fanem a kristályos palakőzetű, magas fekvésű és meredek sziklás hegyoldalakon is a luczfenyő mellett alkalmaztatik ültetésre és vetésre. A véderdők erdősítése lucz-, veres- és havasi fenyővel, a tenyészhatár legfelsőbb övében pedig henyefenyővel történt.
Az ültetések tavaszszal foganatosíttatnak, melyeket megelőzőleg addig, míg a késői fagyok megszűntével a talaj megmívelése lehetővé válik, az 1–2–3 éves ültetések a fűnyomástól felszabadíttatnak, mely míveletet az ültetések bevégzése után folytatják.
A bükkszálerdők felújítása részben természetes úton, fokozatos felújító vágások vezetésével, részben mesterséges úton a vágás alatt lévő állaboknak alsóbb fekvéseiben juhar és kőrismag-, magasabb fekvéseiben lúcz- és jegenyefenyőmag alátelepítésével, a sarjerdők hiányos helyeinek pótlása főképen tölgymakk, részben bükkmakk és gyertyánmag alákapálásával történik.
Erdősítésre kerül évenként a szálerdőkben 950 k. hold, a sarjerdőkben 130 k. hold, melyre évente és átlag 38,800 korona költség fordíttatik, beleértvén a magbeszerzési, csemetenevelési és az ültetések fűnyomástól való felszabadítási költségeit is. Az erdősítésekre szükséges erdei magvakat az uradalmi erdőkben gyűjtik. Egy kat. hold átlagos erdősítési költsége 15 és 40 korona között váltakozik. Az erdősítések foganatosítására évente körülbelül 50,000 munkanapot, 64–84 fillér átlagos asszonynapszám mellett használnak fel.
A murányi uradalom összes fatermése 186,500 m3, melyből a szálerdőre 136500 m3, a sarjerdőre 50000 m3 esik. Százalékokban kifejezve van a szálerdőben 80% haszonfa és 20% tűzifa, a sarjerdőkben 5% haszonfa és 95% tűzifa.
224Ezen évi fahozamból termeltetik: lúcz-, jegenye-, erdei- és veresfenyő, kevés tölgy és bükkfarönkő 95000 m3. Mindennemű épületfa és zsindelyre 5400 m3. Fenyő-, tölgy-, cser-, nyárbányafa és fenyő cellulosefa 6900 m3. Tűzi és szénfa 79200 m3. Évi vágásterület a szálerdőben 630 k. hold, a sarjerdőben 437 k. hold.
A fakihasználás a fenyvesekben, az állandó favágók foglalkoztatása czéljából ott, a hol szükséges, egész éven át tart, de a lúczfenyőállabok legnagyobb részét, a cserkéreg nyerése czéljából, a nedvkeringés idejében, azaz május hó elejétől július hó végéig, tarra vágják. A haszonfával egyidejűleg az uradalom a tűzi- és szénfát is termeli és a galyfát felégeti, hogy a vágásterületek a fa kiszállítása után tisztán maradva, akadálytalanul felerdősíthetők legyenek.
A lomberdők vágatása őszszel és télen történik, még pedig a bükkszálerdőkben fokozatos felújító vágással, a sarjerdőkben tarvágattal. Itt is a haszonfa egyszerre termeltetik a tűzi és szénfával.
Az előhasználatok majdnem kizárólagosan csak a sumjáczi erdőhivatal fenyőszálerdőiben foganatosíttatnak 40–60 éves állabokban, a nyár, kecskefűz, nyirfa és a száraz és teljesen elnyomott fenyő-egyedek kiszedésére szorítkozván, melyből a herczegi garami vasgyárak részére tűzi- és szénfa, nagyvevők részére pedig fenyőszőlőkarók termeltetnek.
A mellékhasználatok közül első helyen a lúczfenyőkéreg termelése említendő, mely évente 12200 ürmétert tesz és megtört állapotban körülbelül 100 vaggon lúczfenyőcsert ad. A kéreg törése a csertermelésre berendezett uradalmi csertörőkön történik, onnan pedig a cser, rostálatlan állapotban, nagyban, szerződésileg adatik el. Makk- és gubacs-eladás a vizesréti erdőhivatalban fordul elő, de lényegtelen mennyiségben. Megemlítésre méltó a luczfenyőmagtermelés a helpai és a vereskői magpergetőkön, melyek számára – magtermő években – 3, sőt 4000 hektolitert lúczfenyőtoboz szedetik és 4000–6000 kilogramm mag pergettetik, mely első sorban az uradalmi szükséglet fedezésére szolgál, a felesleg pedig belföldi, tiroli és bajorországi magkereskedőknek adatik el.
A legelő, melyben az uradalmi fuvarerő, az igavonó- és növendékmarhák az állandó erdei és havasi legelőkön és lekaszált hegyi- és erdei réteken darabonként 1 korona csekély bérért részesülnek lényeges szerepet játszik, a mennyiben az uradalom ez által az erdei termékek szállítására szükséges fuvarerőt biztosítja magának, de az állattenyésztést is hathatósan előmozdítja. Az erdők legeltetése leginkább csak a félfordulószakban, letarlás alá kerülő, előtilalmi időn kívüli és gyérzárlatú állabokra szorítkozik. A hegyi és erdei rétek fűtermése az erdei munkások által részben kaszáltatik, vagyis végzett munkájuk díjazása fejében a szénatermés 1/3, 1/2 vagy 2/3 részében részesülnek, a mi a marhatenyésztésre szintén igen előnyösen hat.
Fűhasználat az ültetésekben csak kivételesen engedélyeztetik oly helyeken, hol a túlbuja fűnövés a kiültetett csemetéket veszélyezteti, egyébként pedig szigorúan tiltatik.
A vadászat, nem tekintve az erdőtisztek bérpagonyait, az uraság részére tartatik fenn, úgy a halászat is. A pisztrángállomány gyarapítása érdekében a pisztránghalászat nemcsak hogy szigorúan tilalmaztatik, de évente a vereskői haltenyészdében nevelt 100,000 drb közönséges pisztráng és 30,000 szivárványpisztráng főképen a Garam és részben a Gölnicz és Hernád folyók forrásvidékén helyeztetik ki, a pisztrángpatakok benépesítése czéljából. A haltenyészetre fordított fáradság és gond már eddig is igen kedvező eredménynyel járt és remélhető, hogy az uradalmi birtokot 33 kilom. hosszban átszelő Garam folyó 111 kilom. hosszú mellékpatakjaival, néhány év eltelte után az ország legdúsabb pisztrángpatakja közé fog tartozni.
A mellékhasználatok közül megemlítendő a som, szamócza, málna, szeder, veres- és feketeáfonya és a különféle gombafajok szedése, mely az uradalomnak jövedelmet ugyan nem nyújt, de helyenként a szegény népnek kereseti forrásul szolgál.
Az évi fatermés lehető legjobb értékesítésének elérhetése czéljából, czélszerűen berendezett gőz- és víziműfűrészek építtetek, melyeken a fenyőszálerdők nagymennyiségű haszonfája házilag félgyártmányokká, ú. m. padlókká, 225léczekké, deszkákká és szőlőkarókká feldolgozva, zárt ajánlatú árverésen a legtöbbet igérőknek rendesen 3 évre adatnak el.
Az alábbi kimutatásban közöljük a fűrészművek berendezésére és termelőképességére vonatkozó adatokat, a vasúti állomások megjelölésével, melyekhez a fűrészanyag szállíttatik, megjegyezvén, hogy a polonkai fűrész vasúti állomása jelenleg ugyan még Breznóbánya, a vereskőié pedig Murány, minthogy azonban a breznóbánya–vereskői helyi érdekű vasút építése már folyamatban van, a polonkai és vereskői fűrésztelepek részére az alábbi kimutatásban már az új vasúti állomások vétettek fel.
Fűrész-
telep |
Vasúti állomás
|
Hajtóerő
|
Gépek
|
Felfű-
része- lésre kerülő nyárfa- mennyiség |
Termelt fűrészárú
|
Ered-
mény | ||||||
gőz
|
víz
|
fűrész-
keret |
körfűrész
|
gyalú
|
Lúcz-
fenyő |
Jege-
nyefe- nyő |
Erdei és veres-
fenyő | |||||
kettes
|
egyes
| |||||||||||
lóerő
|
darab
|
köbméter
|
%
| |||||||||
Polonka
|
Polonka
|
80
|
–
|
4
|
1
|
2
|
1
|
30,000
|
12300
|
5300
|
–
|
58.7
|
Vereskő
|
Vereskő
|
60
|
40
|
3
|
1
|
2
|
–
|
21,000
|
9620
|
2560
|
120
|
58.6
|
Murány
|
Murány
|
80
|
–
|
3
|
1
|
2
|
–
|
18,000
|
7300
|
3100
|
–
|
57.8
|
Pusztamező
|
Poprád és Dobsina
|
–
|
30
|
2
|
–
|
1
|
–
|
14,000
|
7180
|
800
|
100
|
57.6
|
Nagyrőcze
|
Nagyrőcze
|
–
|
30
|
2
|
–
|
1
|
–
|
12,000
|
4900
|
2100
|
–
|
58.0
|
Összesen
|
–
|
–
|
14
|
3
|
8
|
1
|
95,000
|
41220
|
13860
|
220
|
58.2
| |
A fenyőépületfának egy része tutajfának adatik el a polonkai erdőhivatalban, az ottani fűrészen termelt selejtes fűrészárú és szőlőkarók vizen való olcsóbb elszállithatása czéljából, a többi házi szükségletre az uradalmi vasgyáraknál és kiseladásban értékesíttetik.
Fenyőzsindelynek csak az a fa kerül feldolgozásra, mely a kellő hoszszúságot más czélra ki nem adja, vagy döntés és lecsúztatás alkalmával megsérült, de zsindelytermelésre még használható. Nem hasított zsindelyt termelnek a murányi gőzfűrészen, száldeszkákból és szélesebb hulladékfából.
A tölgyrönkő, továbbá tölgy és fenyő, kevés cser- és nyár-bányafa, ezenkívül lúcz és jegenyefenyő, cellulosefa és rúdfa szintén csak nagyban adatik el.
A tűzifának tetemes részét a garamvölgyi herczegi vasfinomító gyárak fogyasztják, a polonkai, vereskői és pusztamezői fűrészek hulladékfáival együtt. A szénfa jelentékeny részét az erdészet kiszeníti és a termelt faszenet a veresvágási és sztraczenai herczegi vasolvasztókhoz szállítja, a szénfa felmaradó részét pedig nagyban értékesíti.
Mindezen nagyban való eladások mellett a kisfogyasztók is fedezhetik szükségletüket az uradalomnál, még pedig a következő átlagárak mellett, melyek helyben az erdőben, illetőleg a fűrészben értendők.
| Tölgy | Bükk | Luczfenyő |
| 1 köbméter épületfa | 13.00–15.00, | 6.00–8.00, | 6.00–9.00 kor. |
| 1 köbméter rúdfa | 8.00– 8.40, | 4.00–4.40, | 3.00–5.00 kor. |
| 1 köbméter fűrészárú | – | – | 12.00–31.00 kor. |
| Jegenyefenyő | Erdeifenyő | Veresfenyő |
| 1 köbméter épületfa | 5.00– 7.00, | 8.00–16.00, | 12.00–20.00 kor. |
| 1 köbméter rúdfa | 3.00– 5.00, | – | – kor. |
| 1 köbméter fűrészárú | 12.00–25.60, | 20.00–36.00, | 1.00–46.00 kor. |
| 1 űrméter kemény tüzifa | 2.50– 3.00 korona |
| 1 űrméter lágy tüzifa | 1.50– 2.50 korona |
| 1 űrméter lágy fekvőfa | 1.00–1.50 korona |
| 1000 darab hasított fenyőzsindely | 10.00–14.00 korona |
| 1000 darab fűrészhulladékfából termelt zsindely | 16.00–18.00 korona |
Áttérve az erdei termékeknek az erdőből való kiszállítására, meg kell jegyeznünk, hogy ez jelenleg kizárólagosan állandóan jókarban tartott erdei útakon, igavonómarhával történik, még pedig az egész éven át, kivéve azokat az időszakokat, a midőn a fuvarosok mezei munkával vannak elfoglalva. Mindazonáltal a főszállitás tél idején havon való vontatás segélyével történik, különösen a fűrészrönköké, mert ilyenkor kisebb megerőltetéssel nagyobb 226fatömegek szállíthatók ki. A fuvaros keresete ilyenkor legjobb és 7–8 korona napi összegre is felmegy.
A polonkai erdőhivatalban azelőtt a fürészrönköket úsztatták, ezek azonban a vízen való szállítástól sokat szenvedtek és értékükben veszítettek, így ezzel teljesen felhagytak.
A munkásviszonyok nem mondhatók kedvezőtleneknek, de az Amerikába való kivándorlás úgy a Garam, mint a Murányvölgyén már elég nagy arányokat öltött; a kézimunkaerő fogy és a mily arányban már érezhető hiány mutatkozik a napszámosokban és favágókban, oly arányban a bérek is jelentékenyen emelkedtek. A fatermelési bérek a következők:
| 1 ürméter kemény tűzifáért | 44–50 fillér |
| 1 ürméter lágy tűzifáért | 40–46 fillér |
| 1 darab fenyőszálfáért | 36–60 fillér |
| 1 darab vékony tölgyszálfáért | 12–20 fillér |
| 1 darab fenyőrönkért | 10–24 fillér |
| 1 darab fenyőbányafa | 2– 5 fillér |
| 1 darab fenyőrúdfa | 7–10 fillér |
| 1 űrméter luczfenyőkéreg | 75–80 fillér |
| 1 mérő (1/3 m3) faszén | 36–50 fillér |
Fuvarbérek: 1 köbméter fenyőrönkfa szállítása a fűrészhez, 5 kilométer távolságig 1.20 kor., 5–10 kilométerig 2.30 kor. és 10–15 kilométerig 3.40 kor., mely fuvarbérek a terepviszonyok nehézségeivel emelkednek. 1 köbméter fűrészárú szállítása a fűrésztől a vasúti állomásig 15 kilom. hosszú útvonalon 2.20–2.40 kor., 1 mérő faszén szállítása a vasolvasztóhoz 48–84 fill. A murányi uradalom területén foglalatoskodik: 800 favágó, 870 fafuvaros, 160 szénégető és fuvaros, 220 állandó fűrészmunkás és 100 rönkhengerítő.
Az erdőkárosítások a sarjerdőkben lényegtelenek, a fenyőszálerdőkben azonban az ÉK. és ÉNy. szélviharok némelykor a vágható és közelvágható állabokban nagy károkat okoznak, melyekhez még hótörések is járulnak. Erdei tüzek gyéren fordulnak elő és a rovaroktól okozott károk sem jelentékenyek, mert a betűző szú csak szórványosan előforduló beteges törzseket támad meg, melyek azonnal ledöntetnek, a kérgüket pedig alátett lepedőkre hántják és felégetik, hogy ily módon a szú elszaporodását meggátolják. Az emberek okozta károsítások nem annyira falopásból, mint inkább legeltetési kihágásokból állanak, melyek azonban az erdővédelem pontos teljesítése mellett szűk korlátok között maradnak. Érzékeny károsításokat okoz az őzvad, de különösen a szarvasvad, a csemeték lerágása által.
A balogvári uradalom 48° 19´–48°42´ északi szélesség és 37°42´–37°50´ keleti hossz alatt a rimaszécsi és nagyrőczei járásokban 189–1095 méter t. sz. f. magasságban fekszik. Kiterjedése 16426.07 kat. hold, melyből állomány erdő 15200.26 kat. hold, bekebelezett tisztások 798.53 kat. hold s így az összes erdőterület 15998.79 kat. hold. Az állandó rétek és legelők az erdők között 190.68 kat. hold, a terméketlenségek az összterületen 236.60 kat. hold.
Ez az erdőbirtok a Fabova hegység azon utolsó nyulványaira terjed, melyek a Rima- és Murányvölgyek között, a Sajóvölgy felé húzódnak. Fontosabb hegycsúcsai az 1095 méter magas Viszoki-vrch és a 965 méter magas Nemov vrch. Vizei a Ratkó és Balogpatak. Éghajlata mindenütt mérsékelt, délibb részeiben szelíd. Uralkodó szél az ÉNy. és ÉK. A csapadékok elég gyakoriak.
Ennek az erdőbirtoknak a főfaneme a bükk, mely a területnek 50%-át foglalja el, továbbá a kocsányos, kocsánytalan és csertölgy 41%-ot, a lúcz-, jegenye- és erdei fenyő 9%-ot; előfordul továbbá a gyertyán, mezei juhar, hárs, nyár, nyír és kecskefűz. Cserjékből a galagonya, som, kecskerágó, kökény, mogyoró és boróka.
A balogvári uradalom erdőségei a balogvári erdőhivatalhoz tartoznak, Meleghegy székhelylyel 215 méter t. sz. f. magasságban. Erdőgondnokságai: Meleghegy, Felsőbalog és Ratkólehota. Az erdőőrzési kerületek száma 16. Személyzete: 1 erdőmester mint hivatalfőnök, ki a meleghegyi erdőgondnoki teendőket is végzi, 2 erdőgondnok, 16 erdőőr, 1 erdőőri állásban lévő szenítési felügyelő és 2 vadászlegény a vadaskertek számára.
227Erdőségei 16 üzemosztályba vannak sorozva, melyből 12 mint szálerdő s 4 mint sarjerdő kezeltetik. A szálerdőkből 1 üzemosztály – a két vadaskert – 200 éves, 1 legelőerdő 120 éves, 1 tölgyes üzemosztály 100 éves, 9 tölgy- és bükk-üzemosztály 80 éves és a sarjerdők 40 éves fordában kezeltetnek.
A bükkszálerdők felújítása természetes úton, fokozatos felújító vágások segítségével, de a hol szükséges, mesterséges úton is, tölgymakk alákapálással történik; a tölgyszálerdőket 1–2 évvel a letarolás előtt tölgymakkal telepítik alá s letarolás után a hiányokat ugyanazzal, vagy tölgycsemeték kiültetésével pótolják. A magasabb hegységek tisztásait lúczfenyő-csemetékkel erdősítik fel. A sarjerdővágások hiányos helyeit tölgymakk alákapálással pótolják.
Az évi erdősítések költségei összesen 2650 koronát, kat. holdanként 11.30 kor. tesznek. Az átlagos asszony-napszámbér 70 fillér.
A 12632.05 k. holdnyi kiterjedésű szálerdők és 3366.74 k. h. sarjerdők évi vágásterülete 251.60 k. hold, fatermése pedig 33600 köbméter, melyből 10% haszonfára, 90% pedig tűzi- és szénfára esik és pedig: tölgyrönkő 1960 m3, tölgy épületfa 300 m3, tölgy és fenyőbányafa 1100 m3, tűzi és szénfa 30240 m3.
Az előhasználatok csak a dőlt és a szárazfa kiszedésére szorítkoznak a mi évenként körülbelül 500 űrmétert tesz.
A mellékhasználatok közül a makk és gubacs időközönként jelentékeny jövedelmet nyújt; keveset az uradalmi gazdaságtól használt erdei legelő. Továbbá megemlítendő a ratkólehotai erdőgondnokság kerületében előforduló magnezitkő, melynek értékesítése előreláthatólag igen fontos jövedelmi forrás lesz. A vadászat az uraság részére tartatik fenn.
Az évi fahozam fent kitüntetett rönk- és bányafája nagyvevőknek adatik el, az épületfa pedig kis eladásban értékesíttetik. A ratkólehotai erdőgondnokság összes tűzifatermését, a meleghegyi erdőgondnokság tűzifájának egy részével az erdészet szeníti, a termelt faszenet pedig a veresvágási herczegi vaskohónál értékesítik. A többi tűzifát az erdőn adják el kisvevőknek.
Az érvényben lévő átlag faárak a következők:
| Tölgy | Cser | Bükk | Fenyő | Nyár | Nyír. |
| 1 m3 épületfa | 0.5 m3 felül | 17 | 10 | 10 | 8.50 | 8.50 | 7.00 korona |
| 1 m3 épületfa | 0.5 m3 alul | 12 | 9 | 9 | 7 | 7 | 7 korona |
| 1 m3 rúdfa | 10 | 6 | 6 | 6 | 6 | 6 korona |
| 1 űrméter mű- és szerszámfa kemény | 5.50 és 7 kor. |
| 1 űrméter mű- és szerszámfa lágy | 5.00 és 6.00 kor. |
| 1 űrméter kemény tűzifa I. oszt. | 3.00 és 4.00 kor. |
| 1 űrméter kemény tűzifa II. oszt. | 2.50 és 3.00 kor. |
| 1 űrméter kemény tűzifa III. oszt. | 2.00 kor. |
| 1 űrméter fekvőfa | 2.00 kor. |
Habár az amerikai kivándorlás már itt is elterjedt, a munkásviszonyok még elég kedvezők, de a kézi munkaerő itt is fogy, úgy hogy a favágók és szénégetők egy részét az erdőhivatal kerületén kívül fekvő községekből kell beszerezni. A termelési bérek a következők: 1 ürméter tüzi- és szénfa vágásbére 44 és 50 fillér, 1 km. tölgyrönkfa 80 fillér, 1 km. bányafa 1 kor 50 fillér, 1 mérő (1/3 m3) faszén termelési bére 38–50 fillér. Szállítási bérek: 1 űrméter tüzifa szállítása Rimaszombatba, a vágások távolsága, szerint 2.00–3.50 kor., 1 köbméter tölgyrönkfa szállítása a rimaszombati vasúti állomásra 4.00–6.00 kor., a rimaszécsire 4.00–4.50 kor., a tornallyaira 6.00–8.00 kor. – A bányafa fuvarbére köbméterenként 0.50–1.00 kor., kevesebb mint a tölgyrönkfáké. 1 mérő faszén fuvarbére Veresvágásig átlag 65 fill.
A téli időszak alatt folyamatban lévő favágatásnál körülbelül 130 favágó foglalatoskodik, a szenelésnél állandóan 45–50 ember és 60 fuvaros.
A legutóbbi 10 év alatt jelentékenyebb erdőkárosítások nem fordultak elő és habár a gondatlanságból okozott futótüzek majdnem évenként ismétlődnek, ezek nagyobb arányokat nem öltenek.
Végül kiemeljük, hogy a gömörmegyei herczeguradalmi erdőbirtokhoz a Balogfalva és Guszona községek határában fekvő 926.93 kat. holdnyi kiterjedésű erdők is tartoznak, melyek azonban kezelési szempontból a Nógrád megyében fekvő füleki herczegi erdőhivatalhoz csatoltattak, erdőgazdaságilag tehát 228a füleki erdőhivatal többi erdőségeivel Nógrád vármegye monografiájában lesznek tárgyalva.
