Dobsina erdőgazdasága.
Dobsina erdőgazdasága.
Dobsina r. t. város erdőgazdaságáról a következőket közöljük:
A város jelenlegi erdőbirtokát 1326. évtől bírja. Az alapítólevél tanúsága szerint, Dobsina város ebben az időben sűrű erdőben feküdt, melyet a többnyire bányászokból álló települők közös vagyonnak tekintve, mindinkább irtottak és részben szántóföldekké és legelővé alakítottak át. Így tartott az 1574-ig, mely időtől 1682-ig az erdőt csak a városi tanács engedélyével volt szabad irtani. Annak kihasználására bizonyos szabályokat állapítottak meg és a vágásokat betiltották. 1683-tól a visszamaradott erdőterület már kizárólag városi vagyonként szerepel s annak irtását teljesen beszüntették.
Az erdőbirtok Dobsina város határában 420–1290 méter tengerszín fölötti magasságban fekszik. Összes területe 9893 kat. hold, melyből tűlevelű szálerdő 7279.5 kat. hold, véderdő 170.9, lombsarjerdő 2364.1, legelő 5.4, terméketlen 173.1 kat. hold.
Kiterjed a gömöri Érczhegységre. Északról a Gölnicz folyó felső ágazata határolja és északnyugati irányban a Sajó folyó egyik ága szeli át. Éghajlata zord, a korai és késői fagyok gyakoriak, az északkeleti és nyugati szelek az uralkodók. Csapadékokban gazdag.
Az erdőterület 76% tűlevelű erdő, azaz lúcz-, jegenye-, veres- és erdeifenyő, 24% pedig lomblevelű, ú. m.: bükk, gyertyán, nyír, nyár, elszórtan tölgy, juhar, kőris.
Az erdők kezelése két okleveles erdőmesterre van bízva, kiknek egyike a külső kezelést, másika pedig az irodai teendőket végzi. Az őrzési kerületek száma nyolcz, egy főerdőőrrel és 8 erdőőrrel. Alkalmazásban van továbbá a városi faraktárban és a fűrésztelepen egy-egy erdőőr. A kezelési költség évenként 14,500 korona.
Az 1888-ik évben történt üzemberendezés alkalmával egy fenyőszálerdő, egy sarjerdő és egy fenyővéderdő üzemosztályt alakítottak, de a legutóbbi években előfordult gyakori széldöntések a fenyőszálerdőben tetemes változásokat okozván, az üzemtervnek újonnan való elkészítése vált szükségessé, mely munkálat most van folyamatban.
E nagykiterjedésű erdőbirtoknál az erdőművelésre is különös gondot fordítanak és a fenyőszálerdő felerdősítése évenkénti 240.9 kat. holdnyi területen lúczfenyő, jegenyefenyő s részben veres- és erdeifenyő-csemetékkel ültetés útján történik, a mi átlag 6000 korona évi költséggel jár, a mely összegben a csemeték nevelése és az ültetések pótlása is benfoglaltatik. A napszám átlagbére egy korona.
A fenyőszálerdő 142.4 k. holdnyi kiterjedésű évi vágásterülete 25600 köbméter fatermést ád, melyből 12000 m3 fűrészrönkő, 2000 m3 épület-, bánya- és szerszámfa, 11600 m3 pedig tűzifa, tehát 54% a haszonfa, 46% pedig a tűzifa. A vágásokat részben télen, részben nyáron tarra vágják. A sarjerdőben a kihasználás szünetel.
A mellékhasználatok közül – az 1500 ürméter cserkéreg termelésén kívül – az erdei legelő említendő meg, mely utóbbit a városi polgárság – marhái számára – ingyen használja. A vadászat bérbe adatik, évi 872 kor., a halászat pedig 130 kor. bérért.
Az évi fahozam fele része, fűrészárúnak feldolgozva, szerződéses nagyvevőknek adatik el. E fűrészárú termelésére szolgál egy 18 lóerejű turbinával és 16 lóerejű gőzmozdonynyal hajtott műfűrész, két fűrészkerettel és két körfűrészszel. Az évenként felmetszett nyersfaanyag mennyisége 12000 m3 jegenye- és lúczfenyő, kevés veresfenyő és bükk, melyből 54% tiszta fűrészárú termeltetik és pedig fanemek szerint 3/4 részben jegenye, 1/4 részben lúczfenyő. A rendelkezésre álló tűzifa-mennyiség nagy részét a városi polgárság veszi, a fenmaradó részt pedig felszenítik és faszén alakjában értékesítik a közeli vasgyáraknál.
A faárak a következők: 1 köbméter jegenyefenyő fűrészárú 22 kor., 1 köbméter lúczfenyő 25 kor., 1 köbméter veresfenyő 44 kor., 1 köbméter lúcz- és jegenyefenyő épületfa 6 kor. és 1 métermázsa lúczfenyőcser tört állapotban 2295 kor. Az évi fahozam kiszállítása az erdőből kizárólag igavonómarhával történik, a fűrészárú elszállítása pedig a dobsinai állomásról vasúton.
A munkásviszonyok elég kedvezőknek mondhatók és habár munkásokban felesleg nincsen, a szükséges munkaerő a közelben beszerezhető.
A fatermelési és szállítási díjak a következők: 1 űrméter tüzifa termelési díja 48–52 fillér, 1 darab szálfa vágásbére 20–50 fillér, 1 köbméter szálfa szállítási díja 2.40–4.40 kor. A favágatásnál, fuvarozásnál, szenítésnél és a fűrészüzemnél foglalkoztatott munkások száma 120-ra tehető.
Az utóbbi években elég gyakran dühöngött szélviharok a városi erdőbirtokban is érzékeny károkat okoztak, melyek a széldöntéseket követő betűző-szú irtásának költségeivel még szaporodtak.
Az erdőbirtok tiszta jövedelme az 1898. évben 26830 kor. volt, de miután ebben az évben a gőzfűrészen még egy második fűrészkeret állíttatott fel, a jövedelem is tetemesen emelkedett, úgy hogy míg az 1899. év tiszta jövedelme 50640 kor. volt, addig 1900-ban már 69298.54 kor., 1901-ben pedig 64100.80 kor. és így átlag 61346.44 korona.
