Andrássy Géza gr. erdőgazdasága.
Andrássy Géza gr. erdőgazdasága.
Az Andrássy Géza gróf gömörmegyei hitbizományi birtokainak erdőgazdasági leirása a következő: Az Andrássy grófok régi családi birtokát alkotja az Oláhpatak, Nagyhnyilecz, Alsósajó és Nagyveszverés községek határában elterülő erdőbirtok, melyhez – a jelenlegi birtokos atyja – Andrássy Manó gróf által 1869. évben galantai herczeg Eszterházy Páltól vett Szalócz, Vígtelke, Borzova és Szilicze községek határában fekvő és 1878. évben Nádasdy Tamás gróftól vett Betlér, Kisveszverés és Henszlova község határában elterülő erdőbirtok csatoltatott.
Andrássy Manó gróf 1890-ben ebből az erdőbirtokból hitbizományt alapított, mely uradalmat a jelenlegi birtokos: Andrássy Géza gróf a felsősajói, rédovai, feketelehotai és restéri erdőkkel megnagyobbította, melyeket 1893-ban Andrássy Tivadar gróftól vétel útján szerzett meg.
A fenti községek határában levő erdőség 48° 30´–48° 50´ északi szélesség és 37° 50´–38° 16´ keleti hosszúság alatt 421–1411 méter tengerszín feletti magasságban fekszik 28,606.73 kataszteri holdnyi kiterjedésben, melyből a tulajdonképeni erdőterület 25,708.32 k. h., az erdőbirtokhoz tartozó szántóföld 100.56 k. h., az állandó rét 1600.08 k. h., az állandó legelő 1175.05 k. h. és a terméketlenség 22.72 k. h.
Ez a hitbizományi erdőbirtok a gömör-szepesi Érczhegységben a Sajó-folyó jobb- és balpartján terül el. Az 1411 méter magas Kakashegyig húzódván, a közép- és magas hegység jellegével bír, melynek lejtői a lankás 5–10 foktól a meredek 30–40 fok között váltakoznak. Éghajlata a délibb fekvő részekben mérsékelt, az északnak húzódó magas hegységben zord. Korai és késői fagyok gyakoriak, mely utóbbiak a fatenyészetben sokszor érzékeny károkat okoznak. Az uralkodó szelek iránya északnyugati és északkeleti, melyek közül kivált az északkeletiek a lúczfenyő állományokban néha nagy pusztításokat végeznek. Vizei a Sajó-folyó, a szulovai, feketepataki és csetneki patak. Csapadékokban gazdag.
Előforduló fanemek között a bükk az első helyet foglalja el, mely után a gyertyán és tölgy következik, juhar és kőrissel szórványosan elegyítve. A tűlevelüek zöme a jegenyefenyő, melyhez a lúczfenyő és elszórtan a veres- és erdeifenyő sorakozik. A lombosok az erdősült területnek 70%-át, a tűlevelüek 30%-át foglalják el.
A hitbizományi erdőbirtok az uradalmi erdőfelügyelőség igazgatása alatt áll, melynek székhelye Betlér. Az erdészeti ügyek intézését az erdőfelügyelőség és az annak alárendelt 3 erdőgondnokság teljesíti. Az erdészeti személyzet 1 erdőfelügyelőből, 3 kezelő erdőtisztből és 26 erdőőrből áll. Az uradalmi erdőgondnokságok székhelye és kiterjedése a következő: 1. A betléri erdőgondnokság, székhelye a veszverési huta, kiterjedése 15344.36 kat. hold. 2. Az oláhpataki erdőgondnokság, székhelye Oláhpatak, kiterjedése 8468.97 kat. hold. 3. A szádvári erdőgondnokság, székhelye Kisfalu, kiterjedése 4793.40 kat. holt. Az erdőőri védkerületek száma 26.
Az igazgatási és kezelési költségek évenként 40,000 koronára rúgnak.
Az 1890. évig az erdőbirtok első üzemberendezése magánjellegű volt és azt 1866-ban Greiner Lajos Coburg herczegi erdőrendező tömegszakozás alapján végezte. Az első gazdasági üzemtervek alapján az erdőbirtok fenyőszálerdei 70 éves vágásfordulóban, a sarjerdők 35 éves vágásfordulóban kezeltettek. Miután az uradalom 1890-ben hitbizománynyá alakíttatott át, az erdőbirtok a törvényszabta rendszeres gazdasági üzemtervek szerint kezelendő, melyeknek készítése most van folyamatban. Addig is, míg ezek a rendszeres gazdasági üzemtervek elkészülnek, az erdőbirtokot hatóságilag jóváhagyott ideiglenes üzemtervek szerint kezelik.
239A felerdősítendő évi vágásterület 420 kat. hold, de ezenkívül a havasi legelőterületből még körülbelül 200 kat. hold kerül évente beerdősítés alá, mely utóbbinak az a czélja, hogy az alatta elterülő lúczfenyő-állományoknak idővel védelmül szolgáljon. Az erdősítés kizárólag ültetés útján történik és az ehhez szükséges csemetéket az uradalmi csemetekertekben nevelik. A szádvári erdőgondnokságban a vágások felújítására lombfaneműek használtatnak, az oláhpataki és betléri erdőgondnokságban csaknem kizárólag lúcz- és veresfenyőcsemeték és csak kivételesen erdei- és feketefenyőcsemeték.
Az erdősítések gondos ápolásban részesülnek; a mutatkozó hézagokat évről-évre kipótolják, a csemetéket a fűnyomástól felszabadítják és a felerdősült vágásterületeken felburjánzó nyirt, nyárt és kecskefüzet – mihelyt ártalmasakká lesznek – eltávolítják. Ily gondozás mellett az elért eredmény – jóllehet sok a vadkár – elég kedvező.
Az erdősítés kat. holdankénti átlagos költsége 16–24 kor., a kipótlások pedig kat. holdanként átlagban 8 koronába kerülnek.
Az évi vágásterület 420 kat. hold, melynek főhozama 53000 m3 és pedig 10000 m3 fenyőhaszonfa (19%), 1000 m3 tölgyhaszonfa (2%) és 42000 m3 szén- és tűzifa (79%). A tarolás a lombfanemű-üzemosztályokban októbertől áprilisig tart, a fenyőszálerdőkben pedig, a lúczfenyőkéreg nyerése czéljából, a nedvkeringés idejében, vagyis május elejétől július végéig.
Az előhasználatok az áterdőléseket és tisztításokat foglalják magukban, melyek évenként és átlagban 6000 m3 előhasználati fatömeget szolgáltatnak 6000 kor. értékben.
A mellékhasználatok közül a legeltetés, fűkaszálás, téglagyártás és kovakőfejtés van gyakorlatban, melyek évenként kb. 10,000 kor. jövedelmet nyujtanak.
A vadászatot és halászatot az uradalom önmagának tartotta fenn.
A hitbizományi erdőbirtok fatermelésének zöme, azaz 79%-a, szén- és tüzifára termeltetik, mely utóbbiból a jelentéktelen kiseladást és a házi szükségletet fedezik, a szénfát pedig szenítik és a termelt szenet a rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaság sajóvölgyi vasgyáraiba szállítják és a vasgyárban veszik át. A szénkihozatal egy űrméter kemény szénfából 1.00–1.15 mérő szén (1 mérő = 0.33 m3), mely súlyban 80–110 kilogrammot tesz, a lágy szénfánál 1.20–1.40 mérőszén vagy 55–65 kg.
Az erdők haszonfahozamát – az uradalmi szükséglet kivételével – majdnem kizárólag nagyvevőknek, tövön adják el. A fenyőhaszonfát a Donath és Haas tescheni fakereskedő czég veszi meg, a tölgyhaszonfa részben mint bányafa nyer alkalmazást, részben a pelsőczi „Gömöri faipar részvénytársaság”-nak adatik el. Az elért tőárak a következők: a tölgyhaszonfa után m3 -ként 10 kor., a fenyőhaszonfa után 5 kor., a kemény szénfa tőára 110 cm. hosszú és 120 cm. magasságra rakott űrméterenként 1.40 kor., a lágy szénfáé 0.80 kor.
A hitbizományi erdőségek a bánréve–dobsinai iparvasút mentén feküsznek és az Iglóról Rozsnyón át Tornallya felé, továbbá a Nagyveszveréstől Dobsina felé vezető törvényhatósági utak vonulnak azokon végig, melyekbe községi és erdei utak ágaznak. A fa kiszállítása az erdőből kizárólag tengelyen történik.
Az Amerikába való kivándorlás ezen a vidéken is nagy mérveket öltött s így az erdei munkásokat és fuvarosokat nagyobbrészt más vidékről szerezik be.
A fatermelési bérek a következők:
| 1 köbméter tölgyhaszonfa termelési bére | 0.70–1,20 kor. |
| 1 köbméter fenyőhaszonfa termelési bére | 0.50–1.00 kor. |
| 1 űrméter szénfa és tüzifa termelési bére | 0.40–0.60 kor. |
A szállítási bérek:
| 1 köbméter tölgyhaszonfa szállítási bére | 3.00–6.00 kor. |
| 1 köbméter fenyőhaszonfa szállítási bére | 1.60–6.00 kor. |
| 1 űrméter tüzifa szállítási bére | 0.60–2.00 kor. |
A szenítési és szénszállítási költség mérőnként átlagban 0.92 kor. A férfinapszám 1.00–2.00 kor., az asszonynapszám 0.60–0.90 kor. között váltakozik.
240A fatermelésnél évente 160 munkást, a szállításnál 50–60 fuvarost, a szenítésnél 50–60 szénégetőt és 25–30 fuvarost foglalkoztatnak.
Nem tekintve az évente előforduló jelentéktelen futótüzeket, kiemelendő itt az oláhpataki erdőgondoksághoz tartozó rédovai pagonyban 1902. évi június havában dühöngött erdei tűz, melynek mintegy 60 kat. holdnyi vágásterületen szenítés alatt levő 8000 űrméter szénfa és 20 kat. holdnyi 1 és 2 éves lúczfenyő ültetés esett áldozatul. A tüzet a szénhelyen forgószél okozta. A széltörések különösen az 1900. évben voltak jelentékenyek, a midőn a betléri erdőgondnokságban mintegy 3000 m3, az oláhpataki erdőgondnokságban mintegy 2000 m3 lúczfenyő szálfát döntött és tört ki. A hitbizományi erdőbirtok átlagos tiszta évi jövedelme kat. holdanként 4.00 kor.
