A lakási viszonyok.
A lakási viszonyok.
A változó és inkább hűvös éghajlat az oka annak is, hogy a megbetegedések és halálozások legnagyobb száma január, február, márczius és április hóban fordul elő, 39.6%-al, míg a többi 8 hónapra 60.4% esik. A légzőszervek bajaira tehát az összes halálozásoknak 24.2% esik és így ezer lélekre 6 haláleset. E körülményeket azonban a lakási viszonyok is irányítják, mert a hegyvidéken (nagyrőczei, rozsnyói, garami, rimaszombati járások) a községek nagy részében szállás-szerű házakat építenek fából. A lakóház szűk, földes és legfeljebb egy konyhából és kamarából áll, a melyben az öt, néhol hét hónapon át tartó télben a 6–8 tagból álló család apraja-nagyja húzódik meg a bűzös, nedves faforgácscsal, szabad kemenczén tüzelve, melegszik a hűvös éjjeleken, néhol még az aprómarhával, borjúval, báránynyal és malaczczal is, a kémény nélkül épült házban, a füsttel, bűzzel telített levegőben. (Poprócs, Krokava, Zdichava, Fillér, Bisztró.) Ehhez járul még, hogy télen a burgonyát is az ágy alatt s az erjedő hordóskáposztát a szobában tartják. Satnya is e hegyvidék népe annyira, hogy 21 éves korban az újonczoknak legfeljebb 29%-a válik be. Dobsináról 28.3, Jolsváról 27.9, Nagyrőczéről 34.6, Rimaszombatról 28.7, Rozsnyóról 19.6, a garami járásból 29.8, a nagyrőczeiből 26.1, a rimaszombatiból 27.0, a rozsnyóiból 22.1, a tornallyaiból 34.0, a rimaszécsiből 34.2% vált be katonának. A visszautasítás okai voltak: a garami járásban a sok térdsurló, a rozsnyói járásban és a nagyrőczeiben a fejletlen testalkat, a rimaszombatiban a gyönge testalkat, a tornallyaiban és a rimszécsiben pedig a sok bélsérv.
Csíz fürdő.
Andrássy L. felv.
A vármegye alsó vidékének népe (a rimaszécsi, tornallyai járás és a rimaszombatinak alsó része) jobb termőföldön lakván, kevesebbet szenved a téltől, a mely itt már nem is annyira tűrhetetlen. Jobb módú és műveltebb is lévén, házát, udvarát, önmagát tisztábban is tartja, kőházakat épít és cseréppel fedi. Sok helyütt külön van a hálókamrája, sőt a jobbmódú vendégszobát is tart, (a szárazvölgyi községek, Jánosi, Pálfala, Pelsőcz, Csíz, Tornallya, Putnok, Alsó-, Felsőszkálnok, Várgede, Sajógömör stb.) a hol betegét is elhelyezi. Jobban él és így egészségi viszonyai is jobbak. De nem szapora. Az egy-gyermekrendszernek híve. Ily községek különösen a magyar alsó vidéken vannak, (Alsó-, Felsőbátka, Bellény, Darnya, Dobfenék, Dúlháza, 308Iványi, Jánosi, Jéne, Martonfala, Pádár, Radnót, Simoni, Szutor, Velkenye, Magyarhegymeg, Osgyán, Zeherje, Felfalu, Felsőkálosa, Harkács, Hubó, Lévárt, Naprágy, Otrokocs, Szkáros, Visnyó, Zsór; a rendezett tanácsú városok közül: Nagyrőcze) a hol 10 évről 10 évre fogy a lakosság és ezt nem az Amerikába való kivándorlás okozta, hanem a gyermektelenség.
