A rozsnyói ág. h. ev. főgimnázium.
A rozsnyói ág. h. ev. főgimnázium.
A rozsnyói ág. h. ev. kerületi főgimnázium keletkezése egész a XVI. század elejéig vezethető vissza, a mikor itt ebben az időben magyar és német iskola volt. Klein Sámuel „Nachrichten von den Lebensumständen und Schriften berühmter evang. Prediger” czímű munkájában ebből az időből már Philadelphus Manót nevezi meg mint az iskola tanítóját, mely 352iskola alatt valószínűleg a német értendő. E században természetesen csak professori iskoláról lehet szó, míg a XVII. században már a tanítványoknak osztályokba való csoportosításával találkozunk. 1637 márczius havában a magyar és a német iskola rektorai Lysonius György és Hradszky János voltak. 1642-ben Peschov Dániel és Skultéti Gáspár ez iskolák rektorai, 1653-ban pedig az iskolákban működő két tanító részesül szigorú megrovásban éjjeli tivornyázás miatt. 1670-ben már két rektor és két kántor működik és az ifjúság három osztályba van beosztva. Az év végén azonban a prot. lelkészeket és tanítókat kiűzik a városból és az iskolákat bezárják. Ez az állapot 1670-től 1683-ig tartott, de a protestánsok ekkor is csak rövid időre nyerték vissza iskoláikat, mert 1688-ban Széchenyi György esztergomi érsek az evang. tanítást ismét betiltotta. 1705-ben azonban a Rákóczy-féle mozgalmak következtében a prot. iskola ismét visszanyerte régi jogait; de ennek sem örvendhetett sokáig, mert 1711 febr. havában a szabad vallásgyakorlat betiltatván, az iskola is megszűnt.
II. József türelmi rendelete következtében a rozsnyói evangelikusok a latin iskolát léptették életbe, melynek Sárkány Mihály volt egyetlen tanítója; de 1786-ban már három tanerőről találunk említést. Az 1787-iki egyházi gyűlés jegyzőkönyve négy osztályról tesz már említést és 1790-ben behozzák a német nyelv tanítását is. 1791-ben a rozsnyói egyház a sajögömöri iskolának, illetőleg alapítványainak Rozsnyóra való áthelyezését akarta kieszközölni, de sikertelenül. 1794-ben Chászár András az ev. iskola számára, „könyvtárház” felállítására 1000 rforintot ajánl fel. 1796-ban a tantestület négy tagból állott.
A Ratkón, 1814 június 1-én megtartott esperességi közgyűlés tárgyalta és foganatosította a tiszai kerületnek azt a határozatát, hogy a magyar nyelv és irodalom ápolására egy tanszék állíttassék fel. A kerület ennek biztosítására 11,000 frtot gyűjtött. Az 1807 szeptember 10-én Rimaszombaton megtartott tanácskozás pedig kimondotta, hogy ez az iskola a rozsnyóihoz csatoltassék. Ilyképen keletkezett Rozsnyón a „Nemzeti iskola”, melynek tanszéke azonban sokáig betöltetlen maradt.
1819-ben Chászár András ügyvéd értékes és nagy könyvtárát az esperességnek hagyományozta, mely azt Betlérben helyezte el. Midőn azonban Andrássy Lipót gróf Rozsnyóra kivánta átszállíttatni, hosszú huzavona után akként határoztak, hogy a könyvtár a rozsnyói iskola építendő auditoriumában helyeztessék el, a hol 1902-ig, a váczi siketnéma intézetbe történt átszállításáig maradt. 1831-ben a tanévet a kisebb osztályokban, az akkor dühöngő epemirigy miatt, csak szeptember 19-én, a nagyobb osztályokban pedig október 16-án kezdték meg. Ebben az évben említi először az egyházi jegyzőkönyv az iskolát gimnázium elnevezéssel. 1840-ben a város az evang. iskolának 300 frt évi segélyt utalványoz és elhatározza, hogy ezt a nevelés előmozdítása czéljából évről-évre meg fogja ismételni. 1850-ben kezdi meg a kassai tankerületi igazgatóság az Organisations-Entwurf alapján az iskola átalakítását sürgetni. Nemsokára meg is nyílt a hetedik osztály, 1852 április 25-én és 26-án pedig, az Eperjesen megtartott kerületi iskolai gyűlésen, kimondották a nyolczadik osztály felállítását is.
Az ennek biztosítására szükséges anyagi erő beszerzése körül megindult mozgalom fényes eredménynyel járt. A gömöri esperesség még 1851-ben Csetneken és Süvetén megtartott gyűlésein a nyolczosztályú főgimnáziumnak évi 200 forintnyi segélyt biztosított. A dobsingi egyház szintén évi 200 frtnyi segélylyel járult az eszme megvalósításához, a czembergi bányatársulat 1000 frtot adott e czélra, gr. Andrássy Manó 8000 frtot ajánlott fel, Nagyrőcze, Jolsva, Csetnek, Rédova, Kövi, Ratkó, Ochtina egymással vetekedtek a pártolásban, a rozsnyói egyház tagjai egy nap alatt több mint 6000 frtot írtak alá és a kerületi tőkealap is ide csatoltatott. Egyéb, ezrekre menő segélyek által pedig a nyolczosztályú főgimnázium fennállása teljesen biztosítva lett, 1857 április 25-én pedig a nyilvánossági jelleget is elnyerte. Az intézet előbb 7000 frtnyi államsegélyt kapott, mely 1894-ben 3000 frtnyi rendkívüli államsegélylyel felemeltetett, azonban újabban ez a segély 14,000 frtra emeltetett fel. A főgimnázium mostani igazgatója Oravecz Mihály, a kit 1894 június 15-én választottak meg.
353Az intézet régi épületét több apróbb telekből alakított tömbre építették, újabban azonban nagyszabású és szép épületet kapott. A főgimnázium kebelében fennálló egyesületek és testületek a következők: Alumneum, melyhez 1861-ben tápintézetet is alapítottak; ez azonban 1868-ban megszűnt. Van azonkívül Segítő egyesület, Önképzőkör, Dalkör, Zenekör, Gyorsírókör és Tornakör.
