Néphit, babona.
Néphit, babona.
A vármegye népe általában babonás és miszticzizmusra hajlandó. Magyarok, tótok és a dobsinai németek egyaránt számos balhitnek a varázserejét vitatják s mint általában a hegyi népek, a szokásos babonák hatalma alatt állanak. A palócz és barkó községek legtöbbjében a veszedelmet, jeget és zivatart rejtegető felhőnek elibe harangoznak; a sebes zápor és jégeső megszüntetésére piszkafát, seprőt dobálnak a ház pitvarából az udvarra. Az is igen elterjedt babona, hogy tűzveszedelemkor az a ház, a melyet egy mezítelen asszony körülszalad, nem ég le. Elterjedt babona a vármegyében az is, hogy az a menyasszony, a ki az oltár előtt a bal lábával leendő férjének a jobb lábára lép, parancsolója lesz az urának. Gortvakisfaludon 195azt tartják, hogy ha valaki a nyakán támadt kelést (kilis) új fazékban főzött fehér babbal borogatja és használat után ezt a babot a kereszt-útra önti, meggyógyul, mert az első, a ki a kereszt-úton a kiöntött bab mellett elhalad, átveszi a betegséget. Kerekgedén váltig azt hiszik, hogy lugzáskor a házhoz tévedő czigányasszony miatt maradt feketén (szennyesen) a ruha és nem kelt meg a tészta. A juhászoknál általános babona, hogy ha karácsony első napján reggel férfi lép be legelőször a házba, sok kosbárány lesz, ha pedig nő, akkor több lesz a jerke. Ugyanezt vallják a csordások is. Filléren minden gazda fokhagymával csinál az istálló ajtajára keresztet, mert azt tartja, hogy ez megvédi a tehenét a boszorkányok ellen és nincs erejük ahhoz, hogy a tehén tejét elvegyék. A kotlós alá kiköltés czéljából, az egész vármegye magyar asszonyai – pénteken estefelé, mikor a disznócsürhe a mezőről haza jön – helyezik el a gyertya-lánghoz tartott, megköpdösött tiszta tojást. A garamvölgyi tótok sohasem mulasztják el zöldcsütörtökről nagypéntekre virradó éjjel lovaikat a patakban megfüröszteni, mert ezzel vélik elejét venni annak, hogy lovaik megrühesedjenek. Ugyanitt András-napkor az eladó leányok a házasulandó legények házának az ablakaiba zabot, kendermagot dobálnak és a következő verset mondják, vagy énekelik el:
Na svätýho Andreja
Konopicki seja.
Daj mi Bože znati:
S’ kim budem trhati?
Konopicki seja.
Daj mi Bože znati:
S’ kim budem trhati?
Szent András napján vetem
A földbe a kenderem;
Édes Uram Istenem,
Majd kivel nyövögetem?
A földbe a kenderem;
Édes Uram Istenem,
Majd kivel nyövögetem?
A dobsinai bányásznépnek az általánosan elterjedt s többé-kevésbbé a vármegye magyarságánál és tótságánál jellemzőbb és különösebb babonákon kívül, a bányarémekről, törpékről, az úgynevezett permonyikok-ról (Bergmänchen) szóló babonákban hisznek.
