A dobsinai jégbarlang.
A dobsinai jégbarlang.
E hegyvidék világhírű nevezetessége a dobsinai jégbarlang. A regényes Sztraczenai völgy Ducsa hegyének északi oldalán nyúlik a tengerszin fölött 969.5 m. magasságban ez a földalatti tündérpalota. 1870 július 15-én fedezte fel Ruffinyi Jenő bányatanácsos, midőn élete koczkáztatásával, ezer veszély között a mélységbe hatolt.
A barlang felfedezéséről dr. Pelecz E. János „A Straczenai Völgy és a Dobsinai Jégbarlang” czímű ismertetésében a következőket írja:
„Emberemlékezet óta ismerték e helyet Jéglyuk név alatt, mint a szikla tövében levő, jéggel töltött hasadékot; de rejtett kincsei csak nemrég ismeretesek. Az ismeretlen űrt csak 1870 július 15-én járta be legelőször a tudnivágyó ifjú Ruffinyi Jenő mérnök, két társával, Láng Gusztáv m. kir. honvédhadnagygyal s Méga Endre városi tisztviselővel, dr. Fehér Nándor segédkezése mellett.”
„Midőn már előbb, az űr felé lőtt puska dörrenésére, abból hosszantartó dübörgő, tompa visszhang felelt, szilárdan eltökélte Ruffinyi, hogy az űrt kikutatja. Az említett nap reggelén, a szükséges kötelekkel, létrákkal s más segédeszközökkel felszerelve, indult társaival a kérdéses helyhez.”
„Először Ruffinyi erősíté derekára a kötelet, mely egy forgatható fahengerre volt csavarva, egyik kezében erős zsinórt tartott, mely viszont egy csengővel volt összekötve s jeladásra szolgált. Derekán a bányamécs függött. Miután így az eshetőségekre elkészülten a jelekben megállapodtak, a bányász elszántságával csúszott a földalatti űrbe s csakhamar eltűnt a sötét, ismeretlen világban. Életveszélyes vállalat volt! Sokáig kellett a szűk, beomlott kőtörmelék, összehányt fatörzsdarabok s gazzal tömött sziklahasadék közt útat keresnie. Hol síma, meredek jégparton csúszott lefelé, hol ismét vissza kellett kúsznia, majd jobbra, majd balra bújkálnia, mindenütt a jég irányát követve, végre tágabb űrbe ereszkedik és egyszerre téres csarnokban, a mostani 17Kis teremben van. Sima jégdomb tetején áll, itt háton fekve, sebesen csúszik le, most sík jégpallón fut előre sebesen, dobogó szívvel, örömtöl elfojtott lélekzettel; síri csend körülte; dagadó kebellel fut most vissza a nyíláshoz s reszkető hangon kiált kifelé: „Jertek le utánam, felséges jégvilág van alul!”
„Ezzel föl lett tárva a jégbarlang; a történtekről jegyzőkönyvet vettek föl és a város okmánytárába tették le. A barlang neve: „Dobsinai Jégbarlang” vagy „Ruffinyi-barlang” lett.”
16A sztraczenai sziklakapu.
Saját felvételünk.
Részlet az aggteleki barlangból.
Ered. Markó Miklós tulajdona.
A mész-sziklafal tövén vízszintesen hasad a barlang nyílása, mely közepén 2 méter széles. 18 lépcső vezet lefelé a keskeny folyosón, a 10 m. magas, 120 m. hosszú és 35–60 m. széles Nagy-terembe. Ennek tükörsíma jégtalaja, a boltozatáról lefüggő jégpyramisok, valamint a boltozatot a talajjal összekötő 2–3 méter átmérőjű jégoszlopok, elragadó látványt nyújtanak. A terem jobb oldalán a megfagyott Vízesés látható. A jeges talaj száraz lábbal járható be; csak egyetlen erecske fakad a jégből, de ismét eltűnik.
Jobb felől vezet le 150 lépcső a 6–15 méter széles folyosón át a sötét mélység felé, melyben mész-sziklák óriási halmaza fekszik. Valóságos pokol. A sziklafalat a folyosó aljáig a Jégfüggöny borítja, művészileg alkotott szövetével. Itt van az Orgona vékonyabb-vastagabb jégsípjaival. A hol a jégfal csúcsívben ér össze, az a Kápolna. Mellette vezet el a jég-alagút, melyből a Ruffinyi-folyosóba jutunk. Egy jégdombon, melyhez lépcső vezet, a Lugas látható, gazdag jégvirágokkal és lombozattal. Az alagútból azután lépcsők vezetnek vissza a Nagyterembe, mely elragadó és bűvös látványt nyújt és a melyben már egy ízben nagyobb szabásu jégünnepélyt is tartottak, óriási részvétel mellett. Mindezek a jégalakúlások, a hőmérsék változásához képest, szintén folytonosan változnak.
A barlang eddig ismert és bejárható területe összesen 8874 m2 ; a jég köbtartalma pedig 125,000 m3. Dr. Pelech észlelése szerint középhőmérséklete –0.3 C.°, mely –0.8 C.°-ra is emelkedik, míg a külső levegője +4, sőt 6 C°. A barlang 1 1/2–2 óra alatt kényelmesen bejárható. A beléptidíj 4 kor. és érdekes jelenség, hogy e díjat a barlang hazai látogatóinak nagyrésze sokalja, míg a külföldiek, a kik itt nagy számban fordulnak meg, keveslik és azt mondják, hogy ily világcsoda megtekintéséért ez elenyészően csekély. A jégbarlang alatt csinos, kényelmes szállás, étkező és több turistaház van a közönség rendelkezésére.
