Alapkőzet.
Alapkőzet.
E hegyvidék, melynek nyugati lánczolatai érczekben bővelkednek, négy geologiai övet foglal magában.
1. az agyagpala Rozsnyótól, Krasznahorkától és Nagyveszveréstől a keleti határig terjed;
2. ettől északra, délnyugatról északkelet felé vonúl a csillámpala öve, Betlér fölött, Tresznik és Hnyilecz irányában. Babinától nyugatra, jókora darabon az eocen formáczió ékelődik be. Ezenkívül két gránit-tömeg emelkedik ki a csillámpala fölé. Az egyik a Nagyszulhegy, a másik Rédovától északnyugatra. Ugyanily szigetként nyomúl elő még három mészkő-tömeg: Felső-Sajónál Dobsina mellett s ezekkel szemben a Radzimhegy, a Sajó túlsó oldalán ugyan, de ebbe a zónába esik;
3. a werfeni pala keskenyebb öve, a Treszniktől (1398 m.) a Gölnicz völgyéig;
4. északnyugati része, a Triaszmész, már összefügg a garami és murány-vidéki mész-zónával.
A helyenként felmerülő egyes kőzetek a dobsinai hegycsoport legérdekesebb kőzetei: a gabbró, a serpentin és a gránit. (Felsőbükkös.) A gabbróval előfordúl a quarz-diorit. Benne vannak a kobalt- és a nikel-telepek beágyazva; a quarzit és a zöld dévoni pala, kevésbé a mészkő és a kőszénképződésű homokkő. Délfelé az ősagyagpalák a túlnyomók; átmenetkép vörös homokkő és werfeni pala. A diallag serpentin gyakran asbestté alakúl át.
Részlet az aggteleki barlangból.
Eredetije Markó Miklós tulajdona.
Az ércztelepekben gazdag terület ásványai közűl kiemelendők: Chalibit, Limonit a Haematittal nappali bányászatból kerűl ki; a kobalt és a nikel egykor gazdagon fizetett. (Zemberg.) Itt a Quarz-diorit elegy-részei 16a Biotit, Amphibol (olykor Alumnitté változva) és Andesin. A tömegkőzet Chlorit-palába megy át, míg a Diorit némelykor palásszövetű Quarzzal, vagy annélkűl, aprószemű. Máskor az Amphibol túlnyomó s Epidót-erek is húzódnak át rajta. Előfordúl még a Caleit, a Dolomit, Ankerit, Aragonit, Baryt, majd Pyrit, Chalkopyrit, Tetraëdrit, Antimonit, olykor Malachit, Lazurit, Magnetit, Nikelin; ritkában Wolnyn és Allophan.
Rozsnyó bányáiban főleg az Antimonit található, mely mint az arany és az ezüst kisérője, egykor szépen jövedelmezett; Zinnabarit (nagyobb mennyiségben Alsó-Sajón is), Siderit (32–48% vastartalommal). A bányák területe Alsó-Sajótól Rudnáig terjed.
Részlet az aggteleki barlangból.
Ered. Markó Miklós tulajdona.
