A szlávok.
A szlávok.
Midőn Nagy Károly császár 803-ban az avar uralmat megtörte, az itt lakó szlávok felszabadultak, de az avarok még 822-ig némi önállósággal bírtak. Ezután azonban teljesen felbomlott uralmuk. Az avar uralom megsemmisülésével végleg a szlávok lettek a Sajó és a Rima völgyeinek birtokosai. A IX. század első felében a szláv Morva birodalom mindegyre terjedt nyugatról, a keleti Kárpátok felé. Privina és Mojmir szláv morva főnökök Nyitrán székelnek. Ezeknek az utóda: Szvatopluk alatt éri el a Morva birodalom fénykorát. Szvatopluk, a ki nagybátyját, Rasztizlávot elárulván, 874-ben jutott a hatalomra, mint szláv fejedelem adófizetője lett a frank királynak, de a forcheimi egyezség meghagyta őt hatalmában. Hogy meddig terjedt keletre Szvatopluk uralma, arra nincsenek megbízható adataink. Némelyek szerint az Ipolyig, míg mások szerint a Sajóig, sőt a Hernádig. Az utóbbi feltevést mi is valószinűnek tartjuk, mert a vármegye területén letelepedett morvákkal rokon szlávok, s a Szvatopluk uralma alatt álló népek között bizonyos mértékben kapcsolat alakult.
Szvatopluk uralma egyúttal a kereszténység elterjedése szempontjából is figyelmet érdemel. Azelőtt szláv papok hirdették az evangéliumot (874–885), de Viching, akkori nyitrai püspök közbenjárására, Szvatopluk 886-ban kikergette a szláv papokat és maga vette kezébe a térítés munkáját. (Hunfalvy: Századok 1876. 380–81).
Szorosabb kapcsolat a szlávok között nem volt, mert Szvatopluk halála után (894) óriási birodalma hirtelen felbomlott. A szlávoknál különben is a családi közösség volt a legerősebb kapocs s így könnyen megmagyarázhatjuk, hogy a magukra hagyott szláv lakosok nem fejtettek ki nagyobb ellentállást a beköltözködő magyarokkal szemben.
