a) Az ágost. hitv. evang. egyház.
a) Az ágost. hitv. evang. egyház.
A Németországból jövő tanok már a mohácsi vész előtti években átszivárogtak Gömör vármegyének, a németektől lakott városaiba, melyek a külkereskedelem révén Sziléziával és Szászországgal állandó összeköttetésben állottak. Az új tanok terjedésére kétségkívül befolyással voltak a husziták, kik – mint láttuk – közel félszázadon át tartották rettegésben a vármegyét. A husziták egyrésze leveretésök után főleg a Rima völgyében telepedett 546le, a néppel összeházasodott és ekként a talajt a reformáczió befogadására előkészítette.
A legrégibb adatok, melyek az új tanok elterjedéséről szólnak, Rozsnyó város jegyzőkönyvei. Rozsnyó plébánosa bizonyos Péter, a kinek saját bányái voltak, 1523 táján már az új tanok hatása alatt, az egyházi szertartásokból sokat elhagyott s önkéntelenül az új hithez közeledett, a nélkül, hogy a kath. hittől elszakadt volna.
A mohácsi vész után az új hit szinte észrevétlenül vert gyökeret a lakosság között. Így, mikor Fischer András 1529-ben a Szepességből az új tanok hirdetőjeként megjelent Rozsnyón, már elvtársak körébe jött. Fischer erőszakos halála után az általa hirdetett tanok átszivárogtak Csetnekre is, a hol annál könnyebben terjedhettek, mert a helység ura, Bebek Imre, azelőtt fejérvári prépost, a ki még 1532-ben gazdag adományt tett a pálosok javára, 1532–34 közt szintén az új tanok híve lett, sőt meg is házasodott, nőül vevén egy dobsinai polgárleányt. Bebek Ferencz azonban 1532-ben fivére ellen támadt, a kit a Szepességbe űzött, majd 1540 táján Ratkót, Jolsvát s Kövit támadta meg, a templomok harangjait magával vitte s azokból pénzt veretett. Fischer utóda, Leudischer György Bebek Ferencz elől szintén menekülni volt kénytelen. Később, 1556-ban, Gilch Mátyás, 1573-ban Medvicher János hirdették az új tanokat. (Rupp Jakab: i. m. II. 108–110.) Az új hit követői meleg fogadtatásra találtak a murányi várkapitányokban. E várban Basó Mátyás kivégeztetése (1548) után, császári őrség tartózkodott. Ennek kapitányai, gróf Salm Miklós és később niederlaysi Maschkó Menyhért nemcsak vallották, hanem terjesztették is Luther tanait, sőt követői fegyveres oltalomban is részesültek. Bebek Ferencz bukása, még inkább Fülek elfoglalása után, miután a vármegye Rozsnyóig meghódolt a töröknek, a Luther tanai elterjedésének mi sem állott útjában. Bebek fia Ferencz, kinek neje Pathóchy Zsófia volt, az új hitet követte, sőt Melius Juhász Péter Bebek Ferencz nejét egyik művében az evangelikusok patronájának nevezi.
A XVI. században már számos helység volt, melynek lelkésze Luther tanait követte. Dobsina, hol 1557 táján Gneiszer Bálint lelkészkedett, teljesen protestánssá lett. Csetneken 1545–68 közt alakult a protestáns egyház. Osgyánban, melynek ura, a Bakos család már 1550 táján Luther tanainak hódolt, szintén teljesen protestáns lett. (Solemnia XIX. évf.)
A Fried-Cyprián-féle hitczikkelyek.
A murányi fraternitás.
A Széchyek.
A kis-honti kerület.
A térítések.
A Rákóczy-féle szabadságharcz után.
II. József alatt.
