b) Az evang. református egyház.
b) Az evang. református egyház.
A XVI. század közepéig nehéz megvonni a határt, hogy a gömöri protestáns egyházak Luther vagy Kálvin tanaihoz hajoltak-e? A XVI. század második felében is, a protestáns egyházak alatt általában Luther követőit érthetjük, csak a XVI. század végén alakulnak a reformált egyházak, melyeknek hívei nagyobbrészt már a Kálvin követőinek sorából szervezkedtek. Dévai Biró Mátyás eleinte szintén a Luther követőihez tartozott s valószinűleg mint a lutheránusok kassai lelkésze térítette Bebek Imrét az új hitre. Svájczból történt visszatérése után azonban, 1543-ban, Debreczenben a lelkészi állást elfoglalván, ettől kezdve Kálvin és Zwingli tanainak követője lett. 1550 táján a helvét hit mindegyre terjedt Gömörben is. Követői – a szakramentáriusok – az evangeliumi egyszerűséget hirdetve, a lutheránusokat a katholikus hithez hasonló szertartásaikért csakhamar gáncsolni kezdték s a murányi fraternitás részéről már a XVI. század második felében sűrűbben hangzanak fel a panaszok, hogy a kálvinizmus az evang. hit rovására terjed.
Confessio Debrecinensis.
A kis-honti kerület.
A Wesselényi-féle összeesküvés után.
A türelmi rendelet után.
