A kir. bíróságok és ügyészség szervezése.
A kir. bíróságok és ügyészség szervezése.
Az 1872. évi január hó 1-én az 1869. évi 4., az 1871. évi 31., 32. és 33. t.-czikkek alapján életbeléptek a kir. elsőfolyamodású bíróságok, ügyészségek és ezzel itt megnyílt a magyar judikatura legújabb korszaka. E korszak kritikája már jogi szakmunkába való lévén, e helyre csak leírása és ismertetése tartozik, a helyi viszonyok szempontjából.
Az első szervezés nagy munkáját Marton Rudolf kinevezett kir. törvényszéki elnök végezi és őt nevezi ki a király elnökké. A kir. törvényszék, a járásbíróságok és a kir. ügyészség első szervezése gyors ütemben történik. Marton Rudolf elnök első munkatársaiként működő törvényszéki bírák voltak: Furnét Jenő tkvi bíró és elnökhelyettes, később törvényszéki elnök, Török János, Csider László, Holló Dénes, Fehérváry János, Nagy Pál, Schulcz Miksa, utóbbi bányabíró. A járásbíróságok élére állítják és pedig a rimaszombatinak Löcherer Tamást, a rozsnyóinak Feledy Ferenczet, a tornallyainak Palócziy Ábrahámot, a rimaszécsinek Kubinyi Lászlót, a nagy-rőczeinek Molitorisz Jánost kir. járásbírákul. A kir. ügyészség élére Ján János kerül.
A szervezés nehéz munkájában az első teendő volt, a vármegyétől a törvényszéki és polgári iratok átvétele. A büntető irattár átadásával, illetőleg átvételével 1872. évi január hó 25-én lett készen a megyei s törvényszéki vegyes-bizottság, míg a polgári iratok csak 1872. évi február hó 3-án adattak és vétettek át; de úgy a kir. törvényszék, mint a kir. járásbíróságok a folyamatban levő szervezési munkák daczára is akadálytalanul működnek már az első évben, bár a közönség a jogszolgáltatást már az első évben fokozódott mértékben veszi igénybe.
