Az új büntető perrend.
Az új büntető perrend.
A büntető eljárás terén egész a legújabb időkig a szokásjog által megállapított szabályok voltak irányadók s a gyakorlatra legnagyobb hatással volt az országgyűlés 15 tagú bizottsága által kidolgozott törvényjavaslat; az ideiglenes bűnvádi eljárásról és az ügyészségek szervezéséről szóló 1871. évi 33. t.-cz. pedig a vád elvét jutatta ebben érvényre.
Ezt a bizonytalan eljárási rendszert szabályozta az 1896. évi 33. t.-czikk.
Az öt kir. járásbíróság által az 1902-ik évben ítélettel befejezett büntető ügyekkel szemben fellebbezés alá került, s ítélettel intéztetett el 253 darab, Tehát az első bírósági ítéleteknek mintegy 25%-a ellen élt a közönség fellebbezéssel, míg 75%-ában megnyugodott, a mi kedvező eredménynek mondható az első bíróságok működésére, még inkább, ha figyelembe veszszük azt, hogy a fellebbezés alá került ügyekből is 1902-ben csak 37 ítélet lett megváltoztatva, 30 megsemmisítve, 28 visszautasítva és 177 helybenhagyva.
Az esküdtbírósági intézményből kifolyólag az első esküdtszéki tárgyalás volt 1900. év május hó 4. napján, a melyen a törvényszék elnökének akadályoztatása következtében Medveczky Sándor elnökölt. Úgy ő, mint dr. Mészáros István kir. alügyész- és az akkor védőként szerepelt Bodon József ügyvéd, nagyszabású beszédekben méltatták az esküdtszéki intézményt.
1900-ban volt 11 esküdtszéki főtárgyalás, 1901-ben 15, 1902-ben 11, a mi a mellett szól, hogy kevés a főbenjáró bűntett a vármegye területén. A verdiktek helyességét és a bíróság korrekt eljárását bizonyítja, hogy semmiségi panaszt vagy be sem jelentettek, vagy ha igen, úgy a kir. kúria azokat elvetette.
Az új bűnvádi eljárás az ügyvédek szóbeli tárgyalási képességeit teszi próbára, sok szép szónoki erő lép sorompóba a vádhatóság és védelem részéről; a vádhatóságot állandóan dr. Mészáros István kir. alügyész, majd ügyész képviseli.
A rimaszombati kir. törvényszék mellett szervezték a kir. ügyészséget, a mely működését 1872. év január hó 1-én kezdette meg. Szervezésében résztvett az első ügyész, Ján János a ki 1872. évben vette át Molitorisz János megyei tiszti főügyésztől az ügyészségi teendőket a kir. törvényszék mellett. Mellette mint kir. alügyész akkor Kubinyi Aladár, a jelenlegi törvényszéki 340elnök működött, kinek oroszlánrésze volt az ügyészség s fogházügy szervezésében. Ő lett Ján János utódja; törvényszéki elnökké neveztetvén ki, az ügyészség vezetését dr. Hányi Győző, nyugalomba vonulása után az 1902-ik évben dr. Mészáros István vette át. Mint alügyészek működtek Kubinyi Aladár, Staniszlavszky Adolf, jelenleg zalaegerszegi kir. törvényszéki elnök, Szeredinszky Sándor (meghalt), dr. Mészáros István, jelenlegi kir. ügyész.
