A nagyipari középpontok hiánya.
A nagyipari középpontok hiánya.
Midőn ezekben rá mutattunk amaz okokra, a melyek Gömörmegyében az ipar és a kereskedelem magas foku fejlődését előidézték, e tekintetben a megyének még egy sajátosságát kell felemlítenünk. Ez az, hogy Gömör vármegyében úgy az ipar, valamint a kereskedelem kezdettől fogva deczentralizálva volt s a megye városai, nagy- és kisközségei közt a természeti viszonyok által önként szült arányosságban oszlott meg. Nem keletkeztek itt a multban s nincsenek a jelenben sem nagyipari czentrumok, kereskedelmi góczpontok, a melyek a megye ipari és kereskedelmi lakosságát egyesítik. Gömörmegyében, a mint azt alább látni fogjuk, aránylag kis helyeken jelentékeny ipartelepek keletkeztek, a megye számos községében a lakosság összesége iparral és kereskedéssel foglalkozott; a háziipar egybeolvadt a kézműiparral; alig 100–160 házból álló községekben híres vásárok tartattak; jelentékteleneknek feltűnő helyek ép oly értékes kiváltságokkal és szabadalmakkal ruháztattak fel, mint Kassa, Eperjes, Lőcse, a Felvidék empórumai. A szó valódi értelmében nagy város Gömörmegyében nem volt soha, de voltak nagy vásárhelyek, a hol a nép időnként távol vidékekről összesereglett, s hol a nagy vásár elmultával ismét csend borult a kis községre; voltak a megyének kis községekben lakó oly iparosai és kereskedői, a kik áruikkal nemcsak az ország legtávolabb részeit, hanem a külföldi piaczokat is felkeresték s nevük, valamint árúiknak jó minősége széles körben ismeretes volt. Sőt némely, Gömör vármegyéből származó árú, tipust képviselt; ilyen volt a többek között a rozsnyói méz és viasz, úgy hogy minden, az ország bármely részéből származó, a rozsnyói kvalitásnak megfelelő mézet és viaszt „rozsnyói” elnevezés alatt hoztak forgalomba. A midőn tehát Gömörmegye iparáról és kereskedelméről beszélünk és írunk, nem egyes, e megye területén fekvő városok e részben való előrehaladásából sajátítjuk el az érdemet a vármegye részére, hanem a szó szoros értelmében Gömörmegye iparáról és kereskedelméről lehet és kell beszélnünk, mert alig van e megye területén, de különösen a dernői völgyben, a Felső-Sajó, Csetnek, Murány, Jolsva, Ratkó, Rima és Garam völgyében olyan község, a mely az ipar vagy a kereskedelem, vagy mind a kettő terén jelentékenyebb szerepet ne játszott volna s ne szolgált volna ama számos ipari gyártmány tömeges előállításának szinteréül, melyekkel Gömörmegye az ország fogyasztó piaczait elárasztotta s részben ma is ellátja.
Ezek előrebocsátása után áttérünk Gömörmegye ipara és kereskedelme multjának és jelenének részletes feltüntetésére.
A csetneki fegyverkovácsok legényszabályai 1611-ből.
Eredetije a község levéltárában.
