Közigazgatás.
Közigazgatás.
A város első bírája – a mennyire a városi jegyzőkönyvekben visszamenni lehet – Orbán György volt 1566 körül s Márkus Balázs 1569 körül. Az utolsó bírák voltak: Tavassy Mihály (1861), Farkas György (1867) és Madarász József (1870). Az abszolút korszakban a bírói sorrendet megszakítva, mint polgármesterek szerepeltek: Maléter István gyógyszerész és id. Czibur Imre kereskedő. Első alkotmányos polgármester az utolsó bíró, Madarász József volt (1872 óta). Utána következett Remenyik Ede (1884–1890). Utóda lett Bazilidesz Gusztáv, a ki 1890 november 20-án foglalta el hivatalát s azt jelenleg is viseli. Bazilidesz Gusztáv 1841. évi február 22-én, Jolsván született. Jogi tanulmányai befejezése után, már 1862-ben, a volt eperjesi kerületi kir. itélőtábla hites jegyzője lett és két év mulva, 1864-ben ügyvédi oklevelet nyert. A következő évben a szepesmegyei főispán helytartója lett és a 16 szepesi város kir. biztosának titkára; később megyei aljegyző Lőcsén. Az 1867. év tavaszán ügyvédi irodát nyitott Jolsván. Még ugyanazon évben megyei esküdt lett, 1869-ben pedig szolgabíró. 1872-ben ismét ügyvédi irodát nyitott szülővárosában, amikor városi tiszti ügyész lett. Mint árvaszéki előadó és ülnök is működött. Polgármestersége alatt sok üdvös intézménynyel – vasút, magnezit-gyárak, villamos világítás, járda, siketnéma-intézet, kosárfonás stb. – gazdagodott a város, melyeknek létesítésében tevékeny részt vett. Társadalmi téren is több oldalú működést fejt ki. Egyházának 30 éven át mint egyházmegyei főjegyző, mint törvényszéki bíró s mint több egyháznak a felügyelője tett hasznos szolgálatot.
Jolsva. – Laktanya, pályaudvar és magnezitpörkölő.
Saját felv.
A város többi tisztviselői a következők: Piacsek Rezső rendőrkapitány, Habányi József főjegyző, Dabrovszky Miksa aljegyző, Czibur Imre ügyész, Czibur Emil közgyám, Bankó János pénztárnok, Czeglédi Lajos ellenőr és id. Zajacz Károly tanügyi tanácsos, dr. Hensch Géza tiszti főorvos, dr. Tóth János városi alorvos, Szobonya József m. k. állatorvos, Biók Zoltán közigazgatási erdőtiszt, Thomázy Sámuel gazda. A tanács tagjai: a polgármester mint elnök, a rendőrkapitány, a főjegyző, az ügyész, a pénztárnok, az erdész, az orvos, a 146közgyám és a tanügyi tanácsos. A város képviselő testülete 56 tagból áll; ezek között – a tisztviselőkön kívül – van 24 választott tag s ugyanannyi virilista.
Jolsva. – A duzzasztó.
Saját felv.
Jolsva egyszersmind orsz. képviselő-választó központ. A város első képviselője – az új alkotmányos idő óta – Szent-Iványi Károly volt. Utána következtek: Máriássy Kálmán, Jankó Miklós és Hámos László, Gömörmegye mai főispánja – szabadelvű alapon – Kubinyi Géza (1891 óta). Jolsvának három díszpolgára van; ezek Kossuth Lajos, Szent-Iványi Károly és Kubinyi Géza.
A város igazgatási működését a következő ügykezelési kimutatás jellemzi. Az utolsó évben elintézés alá került: 6101 közigazgatási, 305 árva-, 136 bagatell-, 108 kihágási és 21 bűnfenyítő-ügydarab. Van a városnak 1875 óta egy mértékhitelesítő hivatala is, melynek vezetője Czibur Emil. Forgalmát főleg a Heinzelmann-féle hisnyóvízi vasgyár emeli, mely egymaga eddig 1/2 millió darab vasczikket hitelesített.
A város összes vagyona ingatlanokban egy millió korona érték. A regáléjogot 417,000 korona értékű kötvénynyel váltotta meg az állam. Pótadót a lakosok nem fizetnek. Az állami adók összege 31,233 K és 58 f., melyhez a város maga 3466 K. 12 f.-rel járul.
Az egészségügy állása, az égalji és talaji viszonyok szempontjából kedvezőnek mondható. Az északi szelek ellen a várost a Várhegy védi. Ivóvize kitűnő és ezért a hasi-hagymáz, difteritisz és vérhas ritka betegségek. Kedvezőtlenül befolyásolják az egészségügyet a szegényebb néposztály rossz lakásviszonyai, a szűk anyagi viszonyok által okozott hiányos táplálkozás és az alkoholizmus. A gyermekhalandóság aránylag csekély s egyike a legkedvezőbbeknek a vármegyében.
A szegényügy javát szolgálja a városi szegény-alap, melynek vagyona 10 ezer korona. A rendes évi segélyezés átlaga 800 koronára tehető.
A tűzbiztonság felett a tűzoltó-egylet őrködik. Az első ily önkéntes tűzoltó-egylet 1876-ban keletkezett, de megszünt és ismét megalakult, azonban az utolsó évtizedben teljesen elhanyatlott. Legújabban ismét megalakult és az 1902 szept. 14-én tartott alakuló gyűlésen elnöknek Kuna Aurél főszolgabíró, alelnöknek Jurin Sámuel ig.-tanító és főparancsnoknak Piacsek Rezső rendőrkapitány választattak meg.
1895 óta viallmos világítása van a városnak, melyhez az áramot az ú. n. felső-magnezitgyár szolgáltatja. Az utczákat és tereket 60 izzó lámpa világítja meg.
A vízvezeték igen jó hegyi forrásból közvetíti a vizet s három kútra felosztva adja a lakosságnak.
A csatornázás szempontjából szerencse, hogy a város dombos alapon nyugszik s így mindenféle víznek természetes lefolyása van. Az új járda melletti burkolt árkok is sokat javítottak e téren.
