A Coburg-uradalom.
A Coburg-uradalom.
Gömör vármegye mezőgazdaságának egyik büszkesége a Coburg Fülöp herczeg balogvári uradalma, a mely az egykori balogvári és rimaszécsi két birtoktestből 1828-ban alakult. Mind a két birtok egy-egy kies völgyben terül el. A gazdasági munkára itt különféle tér nyílik; megküzdeni a talajviszonyokkal, az éghajlat változataival, a csapadékok eredményeivel, a melyek a vízgyűjtő hegyoldalakról sokszor vészthozó módon zudulnak alá a völgyekre, javítani a földet, megfékezni a rohanó áradatokat, levezetni az állóvizeket, öntözni a száradásnak kitett réteket, oly feladatok, a melyek nemcsak tudást és tapasztalatot kivánnak, hanem napról-napra újabb eszközök igénybe vételét teszik szükségessé.
A birtok gazdasági kihasználását megkönnyítik a megyei kitünő úthálozatok s az újabb időkben rohamosan fejlődő megyei vasútvonalak, a melyek mind kedvezően hatnak arra, hogy az egész uradalmat egy középpontból igazgathassák.
A rimaszécsi uradalomhoz hat helység tartozott, ú. m. Zsip, Újfalu, Czakó, Iványi, Szutor és Dobócza, az uradalom főhelye Rimaszécs volt, ez a Rimavölgy alsó részén fekszik, a Feled és Bánréve közötti területén, míg a balogvári uradalomhoz tartozott 5 helység, ú. m.: Felső-Balog, Meleghegy, Pádár, Perjése, Tamási; ezek a helységek a Balog folyó völgyében, illetőleg e körül feküsznek, a mely összesen 23 kilométer hosszúságban nyúlik és 7411 m. holdnyi kiterjedése van. Ebből a területből van adva Lipócz község mellett az úgynevezett szécsi puszta 69 m. hold, Gesztes község mellett a hájoldali puszta 192 500/1200 m. hold, Újfalu község mellett az ágostai major 510 600/1200 m. hold, a zsipi puszta 244 m. hold és Iványi községhez tartozó Tőkés puszta 256 390/1200 m. hold: dobrai korcsma 15 m. hold földdel, Tamási községe mellett a tamási zsellérföldek 8 300/1200 m. hold; Zsip községénél a zsipi zsellérföldek 1 300/1200 m. hold, összesen 1296 890/1200 m. hold szántóföld, rét, legelő és hasznavehetetlen talaj 3540 frt évi bérért. Házi kezelésben maradt: belsőség 54 762/1200 m. hold, kert 18 680/1200 m. hold, szántóföld 3028.180 m. hold, rét 824.1168 m. hold, szőlő 3.877 m. hold, gyümölcsös 43.1120 m. hold, legelő 1998.668 m. hold és használhatatlan 192.795 m. hold, összesen tehát 6114,939 m. hold.
1886-ban a fenti 11 községben a tagosítást befejezték s így az uradalom, a pátronátusi terhek kivételével, minden tehertől megszabadult.
A házilag kezelt és Gömörmegyének déli oldalán a balogi, perjései, pádári hegyek aljától kezdődő birtok területe hegyes, halmos, nagyrészt északi fekvésű táblákból áll a Balog völgyén, a Balog folyó mellett; azonban átmenve dél felé a Rimavölgyre, a Rima folyó balpartján, mentől közelebb jutunk Rimaszécs felé, annál síkabb és lapályosabb a gazdasági táblák fekvése.
A három kerületre osztott uradalom felügyelete és vezetése a rendelkező tiszttartónak van átadva, a ki Rimaszécsen lakik; ennek felettes hatósága a gazdasági igazgatóság Füleken és a központi igazgatóság Bécsben.
A felső-balogi gazdaság áll: 9.234 m. hold belsőségből, 6.663 m. hold kertből, 445.421 m. hold szántóföldből, 166.639 m. hold rétből, 3.877 m. hold szőlőből, 11.598 m. hold gyümölcsösből, 49.1064 m. hold legelőből, 29.1109 m. hold használhatatlanból. Összesen tehát 722 805/1200 m. holdból.
216Az alsóbalogi gazdaság áll: belsőségből 1.386 m. h., szántóföldből (I. forda 130 h., II. forda 81 h.) 201 m. h., gyümölcsösből 6.357 m. h., természetes legelőből 62658/1200, mesterséges legelőből 190229/1200) 252.887 m. h., használhatatlanból 31.395 m. h., összesen 492.825 magyar holdból.
A peszétei gazdaság áll: belsőségből 994/1200 m. h., szántóföldből 288.979 m. h., rétből 78.553 m. h., legelőből 10 m. h., gyümölcsösből 3.165 m. h., hasznavehetetlenből 4.1103 m. h., összesen 386.194 m. holdból.
A gernyői gazdaság áll: belsőségből 13672/1200 h., kertből 8312/1200 h., szántóföldből 375564/1200 h., rétből 18212/1200 h., legelőből 53848/1200 h., használhatatlan talajból 25336/1200 h., összesen 1142744/1200 hold.
A leánymezei gazdaság áll: belsőségből 13372/1200 h., szántóföldből 36248/1200 h., rétből 1648/1200 h., legelőből 2071116/1200 h., használhatatlanból 8187/1200 h., összesen 6651071/1200 hold.
A csobánkai gazdaság áll: belsőségből 10 h., kertből 3.905 h., szántóföldből 839.805 h., rétből 49.708 h., legelőből 579.833 h., hasznavehetetlenből 8.744 h., összesen 1491395/1200 holdból.
A nándori gazdaság áll: belsőségből 6504/1200 h., szántóföldből 491140/1200 h., rétből 195132/1200 h., szőlő és gyümölcsből 23 h., legelőből 280320/1200 h., használhatatlanból 11621/1200 h., összesen 1007517/1200 holdból.
A balogvári uradalomban a szalmás gabonaneműek termését 10 év alatt számításba véve, átlagul évente a következő terméseredményt érték el: őszi repcze 3240, őszi búza 10332, tavaszi búza 2694, rozs 4980, árpa 4155, zab 5168 kereszt. E termésből átlag adott egy magyar hold: repczét 10.40, őszi buzát 7.50, tavaszi buzát 5.75, rozsot 8.75, árpát 8.72, zabot 12.50 hl.
Termelnek még évente lóherét, luczernát répamagot és tavaszi bükkönyt.
A munkások minden tizennegyedik keresztet kapták; azonfelül egyenként fél hold tengeri földet mívelésre, mely kedvezményért azonban, az év bármely szakában és bármilyen munkában, fejenként 120 fill. napi bérért kötelesek dolgozni és a behordott szalmás gabonának beasztagolását ingyen tartoznak teljesíteni. A cséplésből a kicsépelt gabonaneműekből a 26-ik részt, azaz: minden 104 hektoliterből 4 hektolitert kapnak.
A balogvári uradalom 5 évi terméséből az egy évi átlag takarmánytermelést a következő összegben mutatjuk ki: széna 3717.90, sarjú 3103.10, lóhere 2159.53, luczerna 137, zabos bükköny 1015.65 q., összes száraz takarmány 10,133.18 q.
Ezek után áttérve az állattenyésztésre, ez kizárólag a juhtenyésztésből áll, még pedig a finom, szász merinó juh-faj belterjes tenyésztéséből.
A belterjesen kezelt állatokat az elkorcsosodás ellen, a herczeg füleki uradalmának pepineriájából időközönként beszerzett apaállatokkal újítják fel. A gyapjútermelést illetőleg 1 darab öreg kos adott 2.60 kg. gyapjút, 1 darab négyfogú 2.20-at, 1 darab kétfogú 2-őt, 1 darab toklyó 1.90-et, 1 darab öreg anya 1.17-et, 1 darab négyfogú 1.14-et, 1 darab kétfogú 1.10-et, 1 darab toklyó 1.03-at, 1 darab öreg ürü 1.37-et, 1 darab négyfogú 1.08-at, 1 darab kétfogú ürü 1.08-at, 1 darab toklyó 0.97-et, 1 darab bárány 0.38 kg. gyapjut.
A lótenyésztés csakis annyiban említhető fel, hogy az igáslovaknak nagy része kanczákból áll, melyeket minden évben állami ménekkel fedeztetnek és a 6–8 drb csikó-szaporulat által az uradalom jóvérű, egészséges, ép, tiszti kocsilovakat nyer. A következő táblázatokban az uradalom összes marhaállományát tüntetjük fel:
A gazdaság neve
|
Ló
|
Csikó
|
Ökör
|
Gulyamarha
|
Szegödm. tehén
|
Szamár
| ||
kancza
|
herélt
|
jármos
|
hízó
| |||||
darab
| ||||||||
Csobánkai gazdaság
|
8
|
4
|
6
|
36
|
28
|
–
|
44
|
–
|
Nándori gazdaság
|
–
|
–
|
–
|
24
|
–
|
–
|
60
|
–
|
Balogi gazdaság
|
5
|
2
|
–
|
40
|
–
|
–
|
66
|
4
|
Gernyői gazdaság
|
3
|
2
|
–
|
36
|
–
|
62
|
44
|
–
|
Összesen:
|
16
|
8
|
6
|
136
|
28
|
62
|
214
|
4
|
217A balogvári uradalom kos-, juh- és ürü-állománya:
A
gazdaság neve |
Kos
|
Anya
|
Ürü
|
kiselej-
tezett |
Mind-
össze | ||||||||||||||
öreg
|
4 fogu
|
2 fogu
|
toklyó
|
bárány
|
összesen
|
öreg
|
4 fogu
|
2 fogu
|
toklyó
|
bárány
|
összesen
|
öreg
|
4 fogu
|
2 fogu
|
toklyó
|
összesen
| |||
darab
| |||||||||||||||||||
Csobánkai gazdaság
|
38
|
31
|
46
|
30
|
340
|
485
|
763
|
147
|
148
|
234
|
310
|
1602
|
6
|
–
|
5
|
233
|
244
|
1
|
2332
|
Nándori gazdaság
|
–
|
–
|
–
|
–
|
135
|
135
|
214
|
61
|
–
|
–
|
115
|
390
|
472
|
120
|
209
|
–
|
701
|
–
|
1226
|
Balogi gazdaság
|
65
|
31
|
28
|
22
|
315
|
461
|
500
|
116
|
137
|
154
|
305
|
1212
|
296
|
61
|
122
|
156
|
635
|
–
|
2308
|
Gernyői gazdaság
|
–
|
–
|
–
|
–
|
238
|
238
|
475
|
92
|
64
|
162
|
258
|
1061
|
219
|
62
|
56
|
154
|
491
|
–
|
1780
|
Összesen:
|
103
|
62
|
74
|
52
|
1028
|
1319
|
1952
|
416
|
349
|
550
|
988
|
4255
|
993
|
243
|
292
|
543
|
2071
|
1
|
7646
|
* * *
Az egyes vidékeken szokásos gazdálkodási módok és birtokviszonyok illusztrálásául, a különböző vidékekről egyes birtokok leírását a következőkben közöljük:
Andrássy Dénes gróf birtoka Krasznahorkaváralján. Az összterület 61,000 k. hold hitbizományi birtok; 44 bánya, 1 vasgyár, 30 hold szőlő, mely birtok Gömör-, Zemplén-, Abaúj-Torna-, Nyitra- és Sáros vármegyékben fekszik. Gömörben, a más helyen említett erdőbirtokon kívül 1081 hold szántó, 200 hold kaszáló és 246 hold legelő fekszik. Magtermelés: lóhere 30, bükköny 50 és borsó 20 holdon. Lóállomány 48 magyar és angol faj, szarvasmarha 180 magyar és simmenthali, juh 1000 magyar raczka és ramboilette, sertés 90 mangalicza. Tejgazdaság 60,000 liter évi termeléssel, juhsajt 35–40 métermázsa, gyapjú 20–25 métermázsa. A munkaerőt a körülfekvő falvakból és Mezőkövesdről szerzi. Napszám-árak férfiaknál 120–300 fillér, nőknél 60–100 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 10 korona.
Beélik Iván birtoka Alsóvályon. Ide tartoznak a felsővályi, bikszögi, mihályfalvai és gergelyfalvai birtokrészek is. Összterület 1412 kat. hold. Ebből kert és beltelek 11, szántóföld 612, kaszáló 101, legelő 50, erdő 571 és szőlő 16 hold. A vetőüzemrendszer négyes váltó. Magtermelés: lóhere 50, luczerna 10 és bükköny 50 kat. holdon. Lótenyésztés: angol félvér, 14 kancza és szaporulata; marhatenyésztés: simmenthali félvér, saját bikával, 31 tehén és szaporulata; juhtenyésztés: csak kis mértékben, fésűs fajta; sertésállomány: 250 fehérszőrű mangalicza. Erdészeti üzem és termékek: tölgyes, 20 éves cserkéreghántás, fordán kívül, tüzifa és műfa. Szőlőfajok: Hárslevelű, Furment és Gohér. Gyümölcstermelés, mely évenként eladásra kerül: cseresznye 10, szilva 200, alma 30, körte 20 és szőlő 10 métermázsa. A munkaerőt helyben és a szomszéd falvakból szerzi. Napszámárak: férfiaknál 80–160 fillér, nőknél 60–120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 14 korona.
Bornemisza István birtoka Uzapanyiton. Ide tartoznak még a kápolnai, herédelyi és gortvai birtokrészek is. Összterület 1500 m. hold. Ebből kert és beltelek 30, szántóföld 650, kaszáló 200, legelő 40, erdő 531 és szőlő 22 hold. A vetési üzemrendszer hármas forgó, vegyes ugarral. Magtermelés: lóhere 60–70 holdon. Lóállomány 17 drb vegyes faj; marhatenyésztés nyugati keverék pinzgaui bikával, állomány 50–70 drb; juhállomány 1500 drb kétnyíretű. Szőlőfajok: Kadarka, fekete Gohér, Gyöngygohér és Hárslevelű. A gyümölcsös, kertekben és a szőlőhegyen 25–26 m. hold, kiváló körte-, alma- és szilvafajokkal beültetve, melyekből kedvező termés idején nagyobb mennyiség kerül eladásra. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 80–160 fillér, nőknél 60–100 fillér.
Czékus László birtoka Liczén. Összterület 1010 m. hold. Ebből kert és beltelek 10, szántó 272, kaszáló 42, a többi pedig erdő és legelő. A vetőüzemrendszer ötös forgó. A lóállomány vegyes; szarvasmarha-tenyésztés simmenthali fajjal, állomány 34 darab, de az ökrök magyar fajúak. Juhtenyésztés: fésűs faj, állomány 650 drb. Az erdő 30 éves fordára van beosztva és terméke csak tüzifa. A munkaerőt helyben szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 218120–180 fillér, nőknél 60–80 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 12 korona.
Dapsy Béla birtoka Szkároson. Összterület 1900 m. hold. Ebből kert és beltelek 12, szántóföld 600, kaszáló 200, a többi pedig erdő és legelő. A vetőrendszer hatos forgó. Magtermelés: lóhere 70–80 holdon, luczerna 10 és bükköny 40 holdon. Lóállomány: 24 darab arabs és angol keverék; marhaállomány: 60 simmenthali és 24 magyar fajú ökör; juhállomány: 1700 egynyíretű. A birtokos 27 hold új gyümölcsöst rendezett be. A munkaerőt a tótságból szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 100 fillér és ellátás, nőknél 50 fillér és ellátás. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 14–16 korona.
A Diószeghy család birtoka Keleméren. Összterület 1300 m. hold. Ebből kert és beltelek 6, szántóföld 700, kaszáló 190, 10 m. hold beültetett, 10 hold parlag szőlő és a többi erdő. A vetési üzemrendszer hatos forgó. Mint különleges termelési ág a dohány szerepel, 20 m. holdon. Lótenyésztés: kicsiben, angol félvér. A szarvasmarha vegyes fajú; a juhállomány 800 kétnyíretű. Kertészet is van, melyből mindenféle gyümölcs kerül eladásra. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 60–120 fillér, nőknél 50–100 fillér. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 16 korona.
A rimaszombati földmíves-iskola Kurincz-pusztán.
Saját felv.
Farkas Ábrahám birtoka Tamásfalván. Ide tartoznak még a dulházai, baraczai és osgyáni birtokrészek is. Összterület 3200 m. hold. Ebből kert és beltelek 20, kaszáló és legelő 200, erdő 300 hold, a többi pedig szántóföld. A vetőrendszer, az egyes birtokok viszonyai szerint hatos és tizenkettes forgó. Magtermelés: lóhere 100, luczerna 50, bükköny 100 és baltazzim 40 holdon. A lóállomány kb. 50 angol félvér; marhatenyésztés: magyar és algaui keresztezés, 40 tehén és szaporulata, igásökör 80 drb és hízlalás is van, de csak kicsiben. Sertéstenyésztés: fehér mangalicza, állomány 50 kocza és szaporulata. A munkaerőt a vidéken és helyben szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 120–160 fillér, nőknél 80–120 fillér.
Fáy László birtoka Cserencsényben. Ide tartozik a pokorágyi birtokrész is. Összterület 1149 hold. Ebből kert és beltelek 6, szántóföld 400, kaszáló 65, legelő 170 és a többi erdő. A vetőüzemrendszer hármas forgó. Magtermelés: lóhere 25 és bükköny 15 holdon. Lótenyésztés csak házi szükségletre; marhatenyésztés magyar faj; a juhállomány 700 kétnyíretű. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 160–240 fillér, nőknél 100–160 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 korona.
Hámos Árpád birtoka Tornallyán. Összterület 2100 m. hold. Ebből kert és beltelek 20, szántóföld 500, kaszáló 100 és erdő 1600 hold. A vetőrendszer 219négyes és hatos forgó. Különleges termelési ág a dohány, 25 kat. holdon. A lóállomány 40 angol félvér; marhatenyésztés: félvér simmenthalival, 21 tehén és szaporulata; juhállomány 300 egynyíretű; sertésállomány 300 fehér mangalicza. Van tejgazdaság is, melyből naponként 80 liter tej kerül eladásra. Az erdészeti termék a cserezés. Gyümölcstermelés: kb. 1500 alma-, körte-, szilva- és cseresznyefával. Gazdasági ipar: vízimalom négy kőre és két kendertörő kerék. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 40–200 fillér, nőknél 60–120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 20–24 korona m. holdanként.
Hevessy Benedek birtoka Fügén. Ide tartozik a runyai és az alsókálosai birtokrész is. Összterület 1600 kat. hold, ebből kert és beltelek 14, szántóföld 800, kaszáló 400, legelő 200 m. hold, a többi pedig erdő. A vetési üzemrendszer négyes forgó. Magtermelés: lóhere 30, bükköny 10 és luczerna 15 m. holdon. Lóállomány 36 darab vegyes fajú; marhaállomány 145 magyar fajú; juhállomány 1000 egynyíretű. Az erdészet termékei: tüzifa és műfa. A munkaerőt helyben szerzi. Napszám-árak: a férfiaknál 80–160 fillér, nőknél 40–100 fillér. Az átlagos haszonbér e vidéken m. holdanként 16 korona.
Kemény Gejza báró birtoka Ajnácskőn. Összterület Gömör vármegyében 2800 kat. hold, de ezenkívül más vármegyében még 2200 kat. hold. A birtokból kert és beltelek 60, szántóföld 900, kaszáló 250, legelő 800, erdő 2900, szőlő 10 és használhatatlan 80 kat. hold. A vetési rendszer hatos forda. A birtokon nagyobbmérvű repczetermelés van. Nagyobb súlyt csak a juhtenyésztésre fektet, melynek állománya 2000. A szőlőt mustnak dolgozzák fel és így kerül eladásra. Napszám-árak: férfiaknál 80–160 fillér, nőknél 80–100 fillér. A földhaszonbér e vidéken: szántóra és rétre 20 kor., az átlagos pedig 10 korona.
Kubinyi Géza birtoka Gömörpanyiton. Ide tartozik a csoltói birtokrész is. Összterület 1800 m. hold. Ebből kert és beltelek 16, szántó 600, kaszáló 300, legelő és erdő 900 m. hold. A vetési üzemrendszer négyes forgó. Magtermelés: lóhere 80 holdon. Lótenyésztés kicsiben: angol félvér; szarvasmarhatenyésztés: simmenthali faj, állomány 250 drb. Erdészeti termék a cserezés. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 120–240 fillér, nőknél 60–120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 korona.
Pósch Gyula birtoka Berzétén. Ide tartoznak még a kőrösi, rekenyeújfalusi és a pelsőczi birtokrészek. Összterület 1600 m. hold. Ebből kert és beltelek 4, szántóföld 320, kaszáló és legelő 900 hold, a többi pedig erdő. A vetési rendszer négyes és hatos forgó. Magtermelés: lóhere, 40 m. holdon. Lóállomány: 20 drb vegyesfajú; tehenészet: 50 simmenthali keresztezésű tehénnel, melyek 200–250 liter tejet adnak naponként, a mi eladásra kerül. Erdészeti termék: tüzifa és makkoltatás. A juhállomány 1000 drb fésűs. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 100–200 filér, a nőknél 60–100 fillér. Az átlagos földhaszonbér a vidéken 16–20 kor. k. holdanként.
Ragályi-Balassa Ferencz báró birtoka. Ide tartoznak a ragályi, alsószuhai, trizsi és imolai birtokrészek is. Összterület 4645 m. hold, de ezenkívül van birtoka Zemplén, Borsod és Hajdu vármegyékben is. A gömöri birtokból kert és beltelek 50, a szántóföld 1300, a kaszáló 156, az erdő 3200 és a szőlő 4 hold, de ezenkívül 45 hold parlagon fekszik. A vetési rendszer hatos forgó. Magtermelés: lóhere 220 m. holdon. Lótenyésztés kicsiben, vegyes faj; marhatenyésztés 65 drb pinzgaui; juhállomány 2000 drb Rambouillett; sertéstenyésztés mangaliczával, de csak kicsiben. Az erdészeti termék a cserezés. A gyümölcsösben kb. 4000 gyümölcsfa van, különösen szilva, de azonkívül alma, körte, dió, stb. A munkaerőt helyben szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 120–160 fillér, nőknél 50–80 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 10 kor. m. holdanként.
Serényi Béla gróf putnoki birtoka. Összterület 5000 m. hold. Ebből kert és beltelek 40, szántóföld 1800, kaszáló 200, erdő 3000 és szőlő 19 hold. A vetési üzemrendszer négyes forgó. Magtermelés: lóhere 200, bükköny 150 holdon. Különleges termelési ág a dohány, 34 holdon, továbbá a czukorrépa 220300 holdon. Lótenyésztés kicsiben, muraközi fajjal. Marhatenyésztés: simmenthali keresztezés, 36 tehén és szaporulata, ezenkívül 150 hízó. Tejgazdaság, 200 liter napi termeléssel. Az erdészeti üzem: 15 éves tölgy- és 65 éves bányafa-forda. Termékek az előbbiből cserezés, az utóbbiból bányafa. A szőlőfajok: Furment, Risling és Hárslevelű. Gyümölcstermelés: mintegy 500 Renet és Calvil almafával. Gazdasági ipar: gőztéglagyár 2 1/4 millió tégla és cserép évi termeléssel. A gőzgép 55 lóerejű, a munkások száma átlag kb. 50, ezek között 20 nő és gyermek. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszám-árak: a férfiaknál 100–200 fillér, a nőknél 60–120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 24–26 kor., kicsiben 48–60 kor.
Stojkovics Emil birtoka Várgedén. Összterület 1000 hold. Ebből kert és beltelek 14, szántóföld 480, a többi legelő és erdő. A vetési üzemrendszer hatos forgó. Magtermelés: lóhere 40, luczerna 25 és bükköny 30 holdon. Lótenyésztés: muraközi és ardenni keresztezés, állomány 20 drb. Marhatenyésztés: bonyhádi és simmenthali keresztezés, állomány 50 drb. Juhállomány: 500 drb hazai fésűs. A munkaerőt helyben és Hevesből szerzi. Napszám-árak 100–200 fillér a férfiaknál és 60–120 fillér a nőknél. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 14–16 kor.
Ifj. Szabó László birtoka Várgedén. Összterület 2750 m. hold. Ebből kert és beltelek 16, szántóföld 1200, kaszáló 300, szőlő 5 hold, a többi pedig erdő és legelő. A vetési üzemrendszer hatos forgó. Magtermelés: lóhere 150, bükköny 100 holdon. Különleges termelési ág a dohány, 36 k. holdon. Lótenyésztés kicsiben, angol félvér; marhatenyésztés: simmenthali faj, 24 tehén és szaporulata; juhállomány 1300 drb hazai fésűs; sertéstenyésztés: kondor faj, 26 anyakocza és szaporulata. Van tejgazdaság is, melynek főczélja a borjúnevelés. A borjúkat három hó után választják el. Gyümölcsös is van a birtokon, melyből kb. négy vaggon nemes fajú alma, körte és szilva kerül évenként eladásra. A munkaerőt helyben, a vidéken és Nógrád vármegyéből szerzi.
Szeyffert Antal birtoka Csomán. Összterület 1300 k. hold. Ebből kert és beltelek 5, szántóföld 700, kaszáló 52, erdő és legelő 450 és szőlő 2 hold. A vetési üzemrendszer hármas forgó. Magtermelés: lóhere 60, luczerna 10 és bükköny 15 m. hold. Lótenyésztés kicsiben, angol és arabs félvér; marhatenyésztés: pinzgaui faj, 16 tehén és szaporulata, ezenkívül kb. 35 drbból álló gulya és hízlalás alatt állandóan 20 drb. Juhállomány 650 fésűs gyapjas; sertéstenyésztés kicsiben, kisjenői fajjal. Itt is a borjúnevelésre helyezik a súlyt. Az erdészeti üzem 50 éves forda, a termék épületfa. A birtokhoz bazaltbánya tartozik, mely a kissebesi kőbánya-társaságnak van bérbe adva. A munkaerőt helyben és Nógrádban szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 120–200 fillér, nőknél 60–100 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 10–12 kor. m. holdanként.
Szent-Ivány Árpád birtoka Sajógömörön. Ide tartoznak a felfalusi, szkárosi, gömörpanyiti és kecsői birtokrészek is. Összterület 4000 m. hold. Ebből kert és beltelek 35, szántóföld 1500, kaszáló 700, szőlő 12 m. hold a többi pedig erdő és legelő. A vetési üzemrendszer hetes forgó. Magtermelés: lóhere 50–60 holdon. Lótenyésztés: angol félvér, nyolcz kancza és szaporulata; marhatenyésztés: simmenthali faj, az összállomány 160 drb és ezek közül 64 igásökör. A juhállomány 3000 fésűs. Erdészeti termék a cserezés. A szőlőfajok Furment és Hárslevelü. Gyümölcstermelés is van, melyből szilva nagyobb mennyiségben és alma kb. két vaggon kerül évenként eladásra. Gazdasági ipar: két hengermalom, vízi erőre. A munkaerőt helyben szerzik. Napszám-árak: férfiaknál 100–200 fillér, nőknél 60–100 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 20 kor.
Szilárdy Béla birtoka Szentkirályon. Összterület Gömörben 1260 m. hold, ezenkívül még Nógrádban is van birtoka. A gömöri birtokból kert és beltelek 10, szántóföld 700, kaszáló 60, legelő 200 hold, a többi pedig erdő. A vetési rendszer ötös forgó. Magtermelés: lóhere 90, luczerna 25 holdon. Lótenyésztés kicsiben, vegyes faj; marhatenyésztés: simmenthali faj, 20 tehén és szaporulata, ezenkívül 80–90 marha. A juhállomány 800 egynyíretű. A munkaerőt helyben szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 100–160 fillér, nőknél 80–100 fillér. Az átlagos földhaszonbér 16–18 kor. m. holdanként.
