A m. kir. földmives iskola.
A m. kir. földmives iskola.
Gömör vármegye gazdasági fellendülésére a rimaszombati m. kir. földmives iskolának kedvező befolyása van. Az 1880-as évek elején, midőn több földmives iskola felállítását tervezték, Gömör vármegye Gazdasági Egyesülete 1882 márczius 26-án kelt felirattal a vármegyében földmives iskola felállítását kérelmezte s annak helyéül Rimaszombatot hozta javaslatba. A miniszterium 1882 április 29-én a vármegye közönségéhez e tárgyban leiratot intézett, melyben kiemeli, hogy az eszmétől nem idegenkedik, de azt tisztán állami költségen felállítani és fenntartani nem hajlandó, felhívja tehát a vármegye közönségét, nyilatkozzék az iránt, vajjon kész-e ily iskola felállításához anyagilag hozzájárulni. Az ez ügyben kiküldött bizottság javaslata alapján a közgyűlés kimondta, hogy Kemény Gábor miniszterhez küldöttséget meneszt s a város közel 900 holdas „Kurincz” puszta birtokát méltányos bérfizetés mellett felajánlja, kész továbbá 200,000 darab téglát ingyen kiszolgáltatni az építkezésre, sőt még másnemű, előre meg nem határozható áldozatokra is hajlandó.
A szerződés az állam és a város között 1882. évi szeptember hó 12-én jött létre egyelőre egy évre, évenként 6000 korona bérösszeg fizetésének feltétele mellett. Az egy évi határidő letelte előtt a szerződés egyelőre 10 évre köttetett meg oly módon, hogy a miniszterium felépítteti és felszereli az iskolát, fizeti személyzetét és fenntartási költségeit, a város pedig 200,000 drb téglával járul az építkezéshez s a még szükséges téglamennyiséget mérsékelt áron bocsátja rendelkezésre. A szoros értelemben vett gazdasági épületeknek 25,546 frt 84 kr-ban előirányzott költségét a város viseli oly módon, hogy az évi bér 3000 frtnyi összegét a miniszterium tíz évig visszatartja, vagyis a miniszterium tíz évig bért nem fizet s a visszatartott bérösszeg fejében ezek az épületek tíz év mulva a város tulajdonába mennek át. Ezenkívül a város átadja a kérdéses birtokon fennálló összes épületeket, nevezetesen a cselédlakokat, a juhaklokat, a csűrt stb. az iskola használatára s évenként 100 bécsi öl fát, az iskola kezelése alatt levő és vágatás alá kerülő erdőből, folyóárban bocsát rendelkezésre; viszontszolgálat fejében azonban az iskola vezetősége tartozik az évenként kivágott területet újra beültetni és erdészetileg kezeltetni. Végre a város három tanuló részére évi 300 koronás alapítványt tett, fenntartva a kijelölés jogát. A bérleti szerződést 1883 április 2-án végleg megkötötték, a bérleti jogot telekkönyvileg bejegyezték s a birtok területét a következőleg állapították meg: szántóföld 298.609 kh., rét 80.420 kh., erdő 465.201 kh., belsőség és útak 54.707 kh., összesen 898,419 kh.
1883 augusztus 21-én a miniszterium elrendelte a házilag való építkezést és ennek felügyeletével az igazgatón kívül egy városi tanácsosokból álló bizottságot küldött ki. Befejeztetvén az építkezés, kiderült, hogy a szoros értelemben vett gazdasági építkezésekre előírt 25,564 frt 84 kr-nyi összegből 1608 frt 55 krt takarítottak meg.
A nem gazdasági épületek kérdésében az a megállapodás történt, hogy ezek az állam tulajdonában maradnak, de ha a város ezeket átvenni óhajtaná, a módozatokat az utolsó évben fogják megállapítani.
Az oktatást 1884 októberben kezdték meg.
Az iskola javára a következő alapítványokat tették: 1. Coburg Fülöp herczeg ő fensége évente egy tanuló ingyenes ellátási költségeit fizeti, 300 koronás ösztöndíj alakjában. – 2. Gömör vármegye két tanulóért fizet évi 300 korona ösztöndíjat. – 3. Rimaszombat város három ösztöndíjas helyet alapított. – 4. Nógrád vármegye egy ösztöndíjas helyet tart fenn. – 5. Radvánszky Károly gömörmegyei földbirtokos szintén egy ösztöndíjas helyet alapított. – 6. A miniszterium évente nyolcz növendéket taníttat szintén ingyenesen.
A miniszterium, Gömör vármegye és Rimaszombat városa a három évre alapított ösztöndíjaikat folyton fenntartják, de Nógrád vármegye, Coburg herczeg és Radvánszky Károly örökösei az ösztöndíjakat beszüntették.
Az iskola fennállása óta a miniszterium a következő nagyobb befektetésekkel igyekezett a birtok értékét növelni s az iskola iránt az érdeklődést felkelteni:
2151888-ban a „Topolyás” dülőben fekvő 24 kh. 300 öl területet alagcsöveztette. Ugyanekkor elrendelte, hogy a nagy mértékben agyagos és csekély eséssel bíró fensíkon fekvő birtokrészletek nyilt csatornarendszerrel lecsapoltassanak. 1890-ben baromfi-pepinéria rendeztetett be, hol Plymouth-tyúkok, emdeni ludak, pekingi ruczák és bronz-pulykák tenyésztetnek. 1890-ben a miniszterium a gazdaközönség érdekében időjelző-készüléket állított fel az iskola területén. 1900-ban meteorologiai állomás szerveztetett.
Tapasztaltatván, hogy a gazdasági cselédség gyermekeinek iskoláztatása, a távolság és az időjárás viszontagságai következtében, különösen a téli hónapokban nehéz, egy tanyai népiskola felállítása rendeltetett el, hol a tanköteles gyermekek ingyenes oktatást nyernek.
Az iskolának az oktatás czéljaihoz mérten berendezett gazdasága van, tehenészettel, sertéstenyésztéssel, juhászattal és baromfitenyésztéssel.
