A fürdő.
A fürdő.
A nagyrőczei fürdő vizét 1829-ben a megye akkori fizikusa, Marikovszky György megvizsgálta s a vizsgálat eredményét egy kis füzetben közrebocsátotta. (A város ezért is 100 aranyat adott ki.) A chemiai analysis eredménye a mai állapotnak megfelelő adatként nem fogadható el. Marikovszky leirása szerint, a fürdő forrását 1829-ben a város akkori főbírája, Moravek József fedezte fel. Ezt a forrást, mint Marikovszky megjegyzi, a szájhagyomány emlegette s annyit tudott róla, hogy a Dolinában orvosvíz volt, de hogy hol, mikor veszett el, azt senki sem tudja már.
A fürdő a várostól negyedórányira van, csinos parkban. Épületei a fürdőház, vendéglő, fedett tánczhely, kuglizó. Van tennis-pályája és gyönyörű fenyvese. Az üdülni óhajtó közönség a természetben bőven gyönyörködhetik.
A fürdő forrása 3 érből egy közös kútba fakad s innen szivattyúzzák fel a használatra. A víz szennyes-barna színű, mintha vasrozsdával volna telítve, szaga nincs, hőfoka 10° R. A vízről kielégítő chemiai vizsgálat ma sincs. A régi vizsgálatokból ítélve a víz timsós-vasas víz, mely az eddig szerzett orvosi tapasztalatok alapján idegkimerülés, szellemi megerőltetés, testi gyöngeség, gerincz-bántalmak, hűdés, gyomorgyengülés, szívbaj, sápadtság, köszvény ellen hatásos orvosszernek bizonyult, a nemesebb szervek működésében rendellenességet nem okoz. Mint klimatikus gyógyítóhely is kitűnő, mert üde, portól mentes levegője van. Gömörmegye nevezetességeihez: a murányi várhoz, a tiszolczi fogaskerekű vasúthoz, a vashegyi bányákhoz, a hisnyóvizi Árpádkori templomhoz, a hisnyói vasolvasztó-telephez, a pelsőczi telepekhez, az aggteleki barlangba, a híres csetneki templom, szlabosi papirosgyár, a krasznahorkai vár, a dobsinai jégbarlanghoz, a Királyhegy, a Kakas-hegyhez, stb. közel fekszik. A völgyet vasútvonal szeli végig, melyen 9 óra alatt Budapestre lehet jutni. A fürdői útról igen szép kilátás van a városra, a Kakas-hegyre, a murányi mészsziklákra, a murányi várra.
