A város utczái.
A város utczái.
A város főbb utczái a következők:
Az Andrássy-út, mely a feled-tiszolczi vasútvonal rimaszombati állomásától a Tompa-térig vezet. Széles, egyenes út, fasorral szegélyezve, északi során csaknem teljesen beépített telkekkel; a legújabb kor terjeszkedési iránya ez az út, a hol modern, csinos magánházak épültek.
A Deák Ferencz-utcza, a Tompa-tért köti össze az Erzsébet-térrel s a legélénkebb forgalmat közvetíti az Andrássy-út végén levő vasúti pályaházzal.
)
Rimaszombat város beltelkeinek térképe.
Rimaszombat r t. város térképe a városi mérnök felvétele után.
A Kossuth Lajos-utcza, az Erzsébet-tértől az ág. evangelikusok templomáig az izraeliták imaházával s a rimaszombati kerületi főrabbi hivatalával. Az utcza tamásfalvai utczai szegletén levő Kern-ház 1801 előtt Kishont-megyének volt székháza s egykori rendeltetéséről tanuskodik a kapu fölött elhelyezett, de már teljesen elmosódott kőczímer.
A Jánosi-utcza az Erzsébet-tér délkeleti sarkától a Jánosi felé vezető országútig. Ez utczában van jelenleg az egyesült protestánsok kétemeletes 113főgimnáziuma; tekintve azonban, hogy kezdetét vette egy új főgimnáziumi épület emelése, a mostaninak jövendő rendeltetése még bizonytalan.
Rimaszombat. – Ág. h. ev. templom.
Gelle B. felv.
E fentebb felsorolt utczák Rimaszombat legélénkebb forgalmú útvonalai, melyek a Kassa, Miskolcz és Losoncz felé vezető állami útak mentén fekvő szomszédos községek ember- és állatforgalmát közvetítik s ezekhez csatlakoznak a csekélyebb jelentőségű pokorágyi-, tamásfalvai- és szútori-útak, mint a hasonló nevű községeket összekötő vonalak.
A Losonczy István-utcza tulajdonképen a Losoncz felé vezető országút s ennek északi folytatása. Nevezetesebb épületei: az ág. evangélikusok parochiája, iskolája és csinos temploma. E templomot az ev. egyház megalakulása idejében, 1786-ban építették a hívek áldozatkészségéből, azonban tornya csak 1856-ban fejeztetett be. A belsejében levő művészi oltárképet, úrvacsorai- és keresztelőedényeket, oltárterítőket, IV. Gusztáv Adolf svéd király ajándékozta a rimaszombati ev. egyháznak a bécsi svéd követség egykori templomának felszereléséből. Toronyszobáiban az esperesség értékes könyvtára van, melyről fentebb is megemlékeztünk.
A város többi utczái legnagyobb részben Rimaszombattal egykor közelebbi viszonyban volt híres férfiak, vagy családok neveit viselik. Így a Tompa-utcza a város legnagyobb fiától nyerte nevét, ki ez utczának egyik ma is fennálló, rozoga földszintes házikójában született. A kisded épület falát a rimaszombati polgárság kegyelete márványtáblával jelölte meg, melyen a következő felirat olvasható:
Itt született Tompa Mihály
1817 szeptember 28-án.
1817 szeptember 28-án.
A Ferenczy-utcza a magyar szobrász-művészet első úttörőjének emlékét hirdeti, ki szintén a város szülötte s nem csekély hírt és dicsőséget szerezett az által, hogy hazatérve, Rimaszombatban is műhelyt nyitott. Híres tanítványa a putnoki születésű Izsó Miklós volt, ki mesterét túlszárnyalta. A vágyaiban csalódott Ferenczy István itt halt meg Rimaszombatban; sírja a régi temetőben ma is jeltelenül áll, de az állam nemsokára az új temetőbe helyezteti át s egyúttal síremléket is állíttat neki. Történeti becsű művészi hagyatéka a szépművészeti múzeumban lesz elhelyezve.
A Szentpétery-utcza a XIX. század elején élt híres rimaszombati ötvös emlékezetét őrzi, kinek alkotásai közül néhány a Nemzeti Múzeumban van.
A Szijjártó-utcza, melyről fentebb is megemlékeztünk, a református egyház egyik legáldozatkészebb polgárától, Szijjártó Istvántól nyerte nevét.
A Kmetty-utcza a híres 48-as tábornok nevét tartja fenn Rimaszombat polgárai előtt, jóllehet a jeles katona egy szomszéd kis-községnek, Pokorágynak volt szülötte.
A Széchy-utcza, Forgách-utcza, melyben Gömörmegye közkórháza, Koháry-utcza, melyben a Polgári Olvasókör van, arra emlékeztetnek, hogy a város egykor e történelmi nevezetességű családok dominiumához tartozott.
Az említetteken kívül van a Hunyady-utcza, Rózsa-utcza, Tamásfalvai-utcza, a Dickmann-féle gőzmalommal, mely a csak néhány hónap óta működő konzerv-gyár előtt, legnagyobb iparvállalata volt Rimaszombatnak, 114Tópart-utcza, Kispást-utcza, Újváros-utcza s a Rimapart, melynek lakói régebben bőriparral foglalkoztak, ma azonban ez iparág is hanyatlóban van.
A város, lakóinak számát tekintve, aránylag nagyon kicsiny területen fekszik, a minek az az oka, hogy a telkek szűkre szabvák s ezek között is ritka a magános telek, a legtöbbnek 2–3, sőt ennél is több tulajdonosa van, kik a maguk kicsiny telekrészeiken igényeiknek megfelelő hajlékot építettek. E lakásokkal megrakott telkek járványok idején veszedelmesek. Rimaszombat régi építkezésének a mellékutczákon még itt-ott feltalálható egy-két tipikus maradványa. Ez építkezésnek jellemző sajátsága volt az utczai homlokzat magas félkörben ívelt oromfala, többnyire két padlásablakkal. Az utolsó félszázad óta azonban az új építkezési mód terjedt el, mely amazt csaknem teljesen kiszorította. Egy érdekes példánya található még a Jánosi-utczában, a főgimnázium közelében.
