A város középületei.
A város középületei.
Ehhez hasonló eszthetikai tévedés volt az is, hogy a múlt század közepén épült róm. kath. templomot nem építették az Erzsébet-tér középpontjára, sőt arra sem fordítottak figyelmet, hogy a máskülönben csinos épület oldalfalai egyenközű vonalban legyenek a tér házszegélyével. De a templom ferde fekvése feltűnőbb eszthetikai zavart csak azért nem okoz, mert a tér elég nagy arra, hogy az épület kisebb arányai az egésznek összhangját észrevehetően meg ne zavarják. A király kegyurasága alatt álló templomot néhány évvel ezelőtt renoválták. Homlokzatán a következő felirat olvasható:
Rex augusta
Maria Therezia
Deo et Catholicis posuit.
Maria Therezia
Deo et Catholicis posuit.
A szabályos tér oldalain széles kocsiút fut végig s azon belül mindkét oldalán akáczfa-sorral szegélyezett gyalogsétány, mely az enyhébb időszak estéin a város intelligens társadalmának korzója.
A legutóbbi időkig az Erzsébet-tér volt a város és a vármegye adminisztrácziojának középpontja: itt voltak elhelyezve a legfontosabb városi, megyei és állami középületek, templomok, pénzintézetek, vendéglők, üzletek; de az utolsó évtized alatt a város feltűnően gyorsan fejlődött, kiépült a Tompa-tér, mely a municzipium eme súlypontját túlszárnyalta s előbb a kir. törvényszéknek, azután a járásbíróságnak, polg. leányiskolának s végűl a vármegyének adott új s az igényeknek teljesen megfelelő kényelmes hajlékot.
Az Erzsébet-tér északi oldalán épült emeletes városház oromfalát a város czímere díszíti a következő felirással:
S. P. R. S.* 1801.
Senatus Populusque Rima-Szombathinensis.
A kapu fölött pedig e chronostichon olvasható:
DIVa theMIs IVstI sIs heiC aeqVIqe patrona fLoreat aVspICIIs paX bona sera tVis.
A kaputól jobbra eső falba emléktábla van illesztve, a következő felirattal:
„A magyar orvosok és természetvizsgálók XII. nagy-gyűlése 1867. évi aug. 10-től 17-ig a tudomány- s vendégszerető lelkes Rimaszombat városában tartatott. Emlékül a nagy-gyűlés.”
jeléűl annak, hogy a magyar természettudósok az újra felébredt nemzeti szellem hajnalán Rimaszombatban feledhetetlen napokat töltöttek, melyekről az itteni polgárság még ma is lelkesedéssel emlékezik meg.
111A városház szomszédságában emelkedik az 1857-ben alapított rimaszombati takarékpénztár modern, emeletes épülete. E pénzintézet nemcsak legrégibb, de egyúttal anyagilag is legszilárdabb pénzintézete egész Gömör vármegyének. Évi forgalma meghaladja a tíz millió koronát s újabban az osztrák-magyar banknak is mellékhelyisége.
Rimaszombat. – A róm. kath. templom.
Gelle B. felv.
A tér nyugati oldalán van a róm. kath. plébánia lak, melynek oromfala a Fremmel Miklós, akkori prépost-plébánostól készitett következő feliratot viseli:
HIC oCVLVs DoMInI VIgILet regnantIs In aLto.
A déli oldalon a kir. pénzügyigazgatóság nagy épülete van, mely városi vendéglőnek épült, de később Gömör-Kishont vármegye székháza lett s főtéri homlokzatára a megye czímerét is elhelyezték.
Szintén megyei székház volt s Gömör és Kishont vármegyék egyesülése alkalmával épült a XVIII. század végén, a tér keleti oldalán fekvő franczia stilű épület is, melyben később a kir. törvényszék, majd a pénzügyigazgatóság s végűl a bábaképző iskola nyert elhelyezést, azonban ez utóbbi humánus intézmény is nemsokára új hajlékot kap. Újabban az épületnek a Tompa-utczára néző földszinti helyiségeiben nyertek elhelyezést a „Gömörmegyei múzeum” gyűjteményei, melyek elég érdekesek arra, hogy az idegen előtt a város legérdekesebb látnivalói legyenek. Az épület egykori rendeltetésének emlékét őrzi a homlokzatára vésett kishonti czímer (kivont kardot tartó félkar, a paizs felső mezejében félholddal és csillaggal), melyet a következő szavak vesznek körül:
Az aláhúzott s eredetileg aranyozott betűk a következő évszámot adják: 1798.
Az Erzsébet-tér középületei között felemlítendő még az ev. reformátusok temploma, melynek protestáns egyszerűséggel épített tornya 36 méter magas. A templom egész teste a tér déli oldalát szegélyező háztelkek területén fekszik, a homlokzatból kiszögellő torony azonban a házsor egyenes vonalába esik. A templom 1784-ben épült a református hívek áldozatkészségéből, kik a XVIII. század végén, midőn II. Józseftől engedélyt nyertek arra, hogy elvett templomuk helyett újat építhessenek, vetélkedve adták filléreiket a szent hajlék építési költségeinek fedezésére. Így az akkori polgárságnak egyik mély vallásosságú tagja, Szijjártó István, egymaga 20,000 tallért tett le a buzgóság oltárára. Az egyszerű iparos polgárnak ezt az áldozatkészségét a város azzal hálálta meg, hogy a templom mögött, a Rimafolyóval párhuzamosan szaladó s az iparos polgárság zömétől lakott utczát Szijjártó-utczának nevezte el.
Rimaszombatnak egyik legérdekesebb alakú épülete a kevert stilű s elég nagy terjedelmű városi vendéglője, mely a XIX. század elejéről származik s 112azóta a Három Rózsa nevet viseli. Főhomlokzata az Erzsébet-térre néz s egész első emeletét díszes, nagy terem foglalja el, mely társas összejövetelek, bálok, hangversenyek s nagyobb ünnepélyek, sőt szini előadások helyiségéül is szolgál. Hátulsó homlokzatának helyiségei, a hol azelőtt az állandó színház volt, a Rózsa-utczában, Rimaszombat legrégibb s legtekintélyesebb társas egyesületének, a kaszinónak nyujtanak kényelmes otthont. Ez egyesület az irodalom és tudomány csaknem minden ágából 4000 kötetre menő könyvtárt tart fenn s így a vidék legnagyobb könyvtárai közé tartozik.
Az Erzsébet-téren van még a gömörmegyei nép- és iparbank épülete is, továbbá a város üzlethelyiségeinek legnagyobb része, melyeknek kereskedelmi forgalma élénkké teszi a kis város e csinos középpontját. De legtipikusabb képet nyújt e tér heti- és országos vásárok alkalmával, midőn a losonczi, miskolczi, budapesti kereskedőktől és iparosoktól sűrűn egymásmellé rögtönzött sátrakban, fabódékban és szekereken felhalmozott árúk körül a szomszédos falvak, távoli vidékek s gyakran idegen országok vásárosainak ezrei tolonganak. Ilyenkor a rimaszombati iparos polgár a város összes élénkebb forgalmú pontjait, a vendégjog iránt való tiszteletből, átengedi az idegeneknek, maga pedig, a saját iparczikkeivel, szerényen valamelyik mellékutczába vonúl.
Rimaszombatnak másik szép pontja az eszthetikai követelmények szerint rendezett Tompa-tér. Neve az egykor fennállott Huszárvendéglőtől régebben Huszár-tér volt, míg mostani nevét a Tompa-szobortól nyerte. Hogy a kulturális mozgalmak minő kapcsolatban vannak a városok átalakulásával, szembetűnő bizonyítékáúl szolgál e tér rendbehozása, mely szoros összefüggésben van a Tompa-szobor felállításával. A régi, úgynevezett Huszár-tér a millennium előtt még terménypiacz volt, a mezőgazdasági termények elárusító helye, hol az állatforgalom által összehalmozott hulladékok szemétdombokkal lepték el a teret. Ezért és mert a tér a felhalmozott termények elhelyezésére kicsinek bizonyult, a gabnatér a város alsó végére tétetett át. Midőn a vármegyei közgyűlés elhatározta, hogy új székházat épít s ennek helyéűl a Huszárvendéglőt jelölte ki s midőn a Tompa-szobor felállítására 10,000 koronát szavazott meg, az illetékes köröket az a terv foglalkoztatta, hogy a szobor is a Huszár-téren állíttassék fel és a tér megfelelően alakíttassék át.
A megállapított tervet néhány év alatt foganatosították s a vármegye több mint 400,000 korona költséggel felépíttette monumentális székházát, mely egyike a vármegye legkiválóbb műépítményeinek. És elkészült a Holló Barnabás által mintázott Tompa-szobor is, melyet nagy ünnepséggel 1902 június hó 4-én leplezett le a város és a vármegye közönsége. De új alakot nyert a hivatalosan Tompa-térnek nevezett Huszár-tér is; körülbelül kétharmadrészét vasrácscsal kerített parkká alakították át, melynek közepén emelkedik a magas talapzaton álló költő-szobor, a Virágregék nagynevű dalnoka, az ő legkedvesebb virágai között. Az állami út lejjebb szorult a Forgách-utcza tengelyébe s a tér régi területéből fenmaradt részt, a polgári leányiskola játszó teréűl rekesztették el. Ilyképen a Tompa-tér arányos alakot nyert, melynek egyik oldala a kir. törvényszék, másika a megyei székház, harmadika pedig a leányiskola.
