Társadalmi élet.
Társadalmi élet.
Rimaszombat társadalmi élete typikusan kisvárosi. Van földmívelést és ipart űző polgársága, vannak kereskedői s magasabb képzettségű városi, megyei és állami hivatalnokai. Mindezek külön társadalmi osztályokat alkotnak, melyeket nem csupán a munkakör választ el egymástól, hanem a szellemi szükségletek minősége és mennyisége is, úgy, hogy e tekintetben Rimaszombatban semmivel sem uralkodnak boldogabb állapotok, mint hazánk bármelyik kis városában. A néplélek fejlődésének egyik tanúsága az, hogy a szellemi és anyagi erők tudatában élő ember társai fölé emelkedik s e pszichologiai törvény alól nem vonhatja ki magát a társadalom se, mely önkéntelenül is akként alakul, hogy az ugyanazon munkakörben foglalatoskodók, ugyanazon értelmi szinvonalon állók, ugyanazon, vagy legalább is hasonló anyagi erőkkel rendelkező egyének kizárólag egymás társaságában keressék 115és találják meg azokat a tényezőket, a melyekre lelki életöknek szüksége van. Ha e lelki tulajdonság ethikailag kifogásolható is, mégis menthető azon emberi jognál fogva, melyet a természet belénk oltott s mely szabadságot ad mindnyájunknak arra, hogy környezetünket, szórakozásainkat, a mennyiben hatalmunk van reá, úgy válasszuk meg, a mint lelki szükségleteink kivánják.
A rimaszombati társadalmi osztályok azonban mégsem vontak maguk köré khinai falakat. Nagyobbszabású társadalmi mozgalmak idején osztálykülönbség nélkül együtt vannak mindnyájan s erre az utóbbi évek tapasztalatai lélekemelő bizonyságot tehetnek. Együtt találjuk a város lakosságát a jótékonyság oltára előtt, együtt vannak jelen a hazafias ünnepélyeken, együtt vannak a közjó előmozdítását czélozó akcziókban. Sőt a kaszinó és polgári olvasókör ajtai is nyitva állanak minden tisztességes és önálló polgár előtt s e tekintetben oly testvéries viszony van e két fontos közművelődési intézmény között, hogy igen gyakran egymás meghallgatásával, egymással karöltve, sőt tagjaik által egymást kiegészítve járnak el a fontosabb társadalmi kérdésekben.
Rimaszombat. – Az ev. ref. templom.
Gelle B. felv.
Tulajdonképen e két egyesület öleli fel a társaséletnek minden mozzanatát. Innen indulnak ki az irányadó eszmék, ha a jó ügy érdekében tettre kerül a sor, ez egyesületek tagjai vállalják el a közreműködést. Műkedvelői előadásokat, hangversenyeket, felolvasásokat rendeznek, egyenlően hívei a nemzeti és hazafias mozgalmaknak.
Ritkábban fordulnak elő a szellemi tartalom nélküli társas-estélyek; e tekintetben e nyilvános társas körök nem bizonyultak a különféle osztályok eléggé biztos összekötő kapcsainak, még a külsőképen együvé tartozó elemek között sem. De a társasélet a szórakozásnak ezt az alakját nem sínyli. Hiszen a mód és alkalom lépten nyomon kinálkozik arra, hogy minden ily irányú kívánság a lehető legkellemesebb módon kielégíttessék. Nyári időszakban társas-kirándulások vannak, a vármegye bámulatosan szép természeti ritkaságaihoz, az aggteleki barlangba, Dobsinára, Murányba, a sztraczenai völgybe, vagy legalább a szomszédos csízi és várgedei gyógyfürdőkbe, melyek anyagilag is a legolcsóbb szórakozások közé tartoznak, a mennyiben a rimaszombati turista könnyűszerrel szerezheti meg azokat a páratlan lelki gyönyörűségeket, a melyekért a távolabbi vidékek lakói százakat fizetnek. Azonban ezeknél sokkal sűrűbben fordulnak elő a rövid ideig – néha egy-két óráig tartó – kirándulások a város határán levő kies pontokra, a tamásfali, szabadkai erdőkbe, a pokorágyi sziklákhoz, vagy a szőlőkbe.
A magánjellegű szórakozásokon kívül a különféle egyletek, néha testületek is gondoskodnak arról, hogy a társadalom különböző tagjai valamiféle mulatság keretében érintkezhessenek egymással. E szórakozásoknak belső tartalmat ad a főgimnázium tanári kara, mely minden évben hangversenynyel, felolvasással és szavalatokkal egybekötött jótékonyczélú mulatságot rendez, továbbá a nőegyesület többnyire ugyanoly tartalmú estélyeivel. Bálokat, nyári tánczvigalmakat rendeznek: a polgári kör, a róm. kath. olvasó 116egyesület, a kereskedő ifjak társulata, az ipartestület, a korcsolyázó egyesület stb., míg a két vadász-társulat a férfias szórakozásnak ez egyik legszebb módját az egész év folyama alatt a legnagyobb passzióval űzi.
A fentebbiekből nyilvánvaló az, hogy a mai kor szórakozásainak programmja gazdagabb és változatosabb a réginél. Mert a mikor a társadalomnak nem volt annyi kategoriája, mint most, a mikor az egyének munkakörét a lázas sietséggel fejlődő kor eszméi nem szorították a legszűkebb korlátok közé: akkor talán nem is volt szükség arra, hogy a társadalom tagjai külön zászlók alá sorakozzanak; elég volt egyetlenegy fogalom, a polgárság fogalma arra, hogy a városok lakói összetartsanak. Ez a fogalom azonban ma már elvesztette régi jelentőségét, de helyébe lépett egy szent érzelem: a haza szeretete, mely a városnak minden rendű és rangú lakóját összekapcsolja abban a törekvésben, hogy szívben-lélekben magyar legyen. E törekvés sugárzik ki a rimaszombati ember minden mulatságából. Ez az erős nemzeti érzés Rimaszombatnak talán a levegőjében van, ezt szívja magába a gyermek is s ez a levegő környékezi a rimaszombati polgárt koporsójáig. És nem puszta véletlen az, hogy magyar művészetünkben a nemzeti szellem leghivatottabb képviselői e város falai között láttak napvilágot, mert egy Ferenczy Istvánra, Blahánéra, Szathmárynéra és Tompára mindig büszke lesz szülővárosa, – de büszke lehet az egész magyar nemzet is.
* * *
Fontos intézmény a „Gömör-Kishont vármegyei Magyar Közművelődési Egyesület”, melynek székhelye szintén Rimaszombat. Az egyesület Gömör vármegye törvényhatóságának 1883. évi márczius 20-án tartott gyűléséből kifolyólag alakult. A szervezési munkálatok s az alapszabályok elkészítésére Szontagh Bertalan alispán elnöklete alatt egy 125 tagból álló bizottság küldetett ki. Az alakuló gyűlés az 1884. évi szeptember 15-én tartatott meg rendkívüli nagy érdeklődés mellett. Ekkor az egyesületnek 35 alapító, 255 rendes és 157 pártoló tagja volt.
Mostani elnöke 1886 óta Török Bálint, ki búzgósággal és lelkesedéssel vezeti az egyesület ügyeit. Az egyesület fokozatos fejlődését hűen tüntetik fel a következő adatok: Az 1885. évben az alapvagyon volt 9442.47 korona, a mely áldozatkész adományozás által az 1893. évben már 27,292.66 koronára növekedett; az 1903. évi deczember 31-én a számvizsgáló-bizottság az egyesület javára tett összes alapítványokat már 94,612.07 korona összegben állapította meg.
A közművelődési egyesület névszerinti alapítványai a következők: Gömör-Kishont vármegye millenáris alapítványa 60,000 kor., Rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársaság 7400 kor., Latinák Rudolf és Frigyes testvérek 4000 kor., gróf Andrássy Dénes 2400 kor., Gömörmegyei ifjúság 1820 kor., Borbélyi Lajos 1600 kor., Nemzeti Kaszinó 1400 kor., Gömörmegyei egyetemi ifjúság köre 1200 kor., Sárközy Gyula örökösei 1000 kor., Liczei óvoda-alap 522.07 kor., Henizelmann Emil 500 kor., Hámos Antal 300 kor.; továbbá 200–200 korona alapítványt tettek: ifj. Beélik Iván, Fábry János leánynevelő-intézete, Farkas Ábrahám, Gömör-Kishont vármegye törvényhatósága, Hámos László, Hanvay Aladár, Kuhinka István örökösei, Nagy János, Ragályi Gyula, Rimaszombat város, Sulyovszky István, Szász Coburg góthai herczeg, Szentiványi Miklós, gömöri Szontagh Pál. Ezeken kívül 101 kisebb összegű alapítvány összesen 9670 kor.
Az 1901. évben 15 óvodát tartott fenn, illetve segélyezett az egyesület 3120 korona összeggel és 760 gyermeknek magyar szellemben való neveltetéséről gondoskodott.
Az egyesület jelenlegi tisztikara a következő: Védnök: gróf Andrássy Dénes, elnök: Török Bálint, alelnökök: Fáy Gyula és Mihalik Dezső, igazgató: Józsa Antal, ügyész: Molnár József, titkár: Váry János, pénztárnok: Istók József.
A választmány tagjai:
Abonyi Pál, Baksay István, Bazilidesz János, Bazilidesz Gusztáv, Becske Bálint, Bjel Mihály, Boczkó Dániel, Borbély Lajos, Bornemisza László, Czinke István, Csiry Miklós, Dancsházy Gusztáv, Dapsy József, 117Draskóczy László, Erőssy Lajos, Fábry János, Fáy István, Fáy László, Fáy Viktor, Farkas Ábrahám, Fornéth Jenő, Flander István, Fülep Benjámin, id. Glauf Pál, Gömöry János, Hámos László, Hevessy Bertalan, Hódinka Mihály, Horváth János, Kishonthy Gyula, Klein Samu, Koreny Gyula, Kubinyi Géza, Latinák Frigyes, Latinák Rudolf, dr. Lichtschein Adolf, Liszkay János, Máriássy Andor, dr. Markó Sándor, Marton János, Nagy Pál, Neogrády Lajos, Prékopa Károly, báró Balassa-Ragályi Ferencz, Ruszkay Gyula, Schréder Gyula, Sebők Pál, Schmiedt Bernát, Stefancsok Károly, ifj. Süteő István, ifj. Szabó László, Szentiványi Árpád, Szontagh Béla, Szontagh Pál, Terray Gyula, Tesnyey János, Teschler Antal, Törköly József, Vattay László, dr. Veres Samu.
Rimaszomnbat. – A vármegyeháza régi épülete.
Gelle B. felv.
