Közigazgatás.
Közigazgatás.
Most pedig nézzük át az ujjáalakulás korát, hogy azután a jelen idők közigazgatási szervezetéről szólhassunk. Rozsnyó rendezett tanácsú bányaváros mindenkor tiszteletben tartott főbírói székében utolsónak Bölcsházy József ült. Őt már a város első polgármestere Sthymmel Sámuel váltotta fel, a ki 1872–1889-ig vezette nagy erélylyel és tudással a város ügyeit. Stromp Ignácz dr. 1889–1892-ig ült a polgármesteri székben és az ő leköszönése után Sziklay Géza jelenlegi polgármester lett a város vezetője. A város ügyeit 26 virilis, 26 választott és 13, hivatalos állásánál fogva jogosultsággal bíró tagból álló képviselőtestület, a tanács és a tisztviselői kar, valamint a segédszemélyzet vezeti. A közigazgatással járó költségek fedezésére a városi ingatlan és ingó vagyonok és a 45%-os pótadóból befolyó jövedelmek szolgálnak. A város vagyona és pedig ingatlanokban (erdőség, földek, rétek, házak, vágóhíd, téglagyár, faraktár, legelő) 187,000 korona, ingókban (helypénzszedési jog, 41/2% adómentes kötvény, rozsnyói takarékpénztári részvények, magyar földhitelintézeti záloglevelek, hivatalok és gazdaságok berendezési és felszerelési tárgyai, értékei) 149,382 korona. Természetes, hogy eredményt csakis a buzgalommal és lelkiismeretességgel teljesített adminisztráczióval érhetnek el, a mi, ha az itt-ott, az anyagi viszonyok miatt tapasztalt hiányokat nem tekintjük, meg is van.
Rozsnyó.
Vogel D. felvétele.
A város közgyűléseiről vezetett jegyzőkönyvek sok küzdést, sok lelkesítő feljegyzést rejtő lapjain, a melyek a búvárkodó historikusnak is igen sok nagybecsű és érdekes adattal szolgálhatnak és a hajdani fény és nagyság mellett a mai szomorú állapotokat nagyon is sötét színben tűntetik fel, találjuk beírva azoknak a férfiaknak is a nevét, a kik a városért nemes és 129önzetlen munkát, áldozatot teljesítve, legjobb polgáraiként tűntek ki s a kiket ezért a város közönsége díszpolgáraivá választott meg. Kettőnek találjuk nevét följegyezve. Az egyik a nagy és nemes jótékonyságáról országszerte ismeretes bőkezű főúr: Andrássy Dénes gróf, a kit 1893 június hó 8-án választottak meg és Kubinyi Géza országgyűlési képviselő a másik, a ki agilitásával, a város iránt mindenkor tanúsított lelkes ragaszkodásával és a városért annyi esetben eredménynyel tett munkálkodásával érdemelte ki a város polgárainak legszebb elismerését, azt, hogy őt 1899 deczember hó 3-án nagy lelkesedéssel díszpolgárrá választották.
Rozsnyó város jelenleg működő tisztikara a következőkből áll:
Sziklay Géza polgármester született 1842-ben. Eperjesen tette le a bírói vizsgát és azután Budapesten joggyakornokoskodott. Itt kitünő sikerrel tette le a köz- és váltóügyvédi vizsgát és 21 évig Rozsnyón ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1891-ben Rozsnyó város polgármesterének választotta és azóta minden munkásságát a városnak szenteli. Mint gazda és botanikus a fásítást, parkirozást előszeretettel űzi és a város több közterét, valamint sétatereit befásította. A város ügyeit nagy buzgósággal és szorgalommal vezeti. Polgármesterségének ideje alatt számos hasznos intézkedés történt a város fejlesztése körül.
* * *
Polgármester: Sziklay Géza. Főjegyző: Szegheő Gusztáv. Aljegyző: Farkas József. Rendőrkapitány: Sulyán Sándor. Városi ügyész: Pósch József dr. Városi tiszti orvos: Pósch Dezső dr. Árvagyám: Gál Miksa. Árvaszéki ülnök: Szegheő Gusztáv, Kék József, Varga József. Iktató, kiadó: Farkas József. Állami anyakönyvvezető: a polgármester. Állami anyakönyvvezető-helyettes: a főjegyző. Adóügyi tanácsos: Radványi Ferencz. Gazdasági tanácsos: Vanszák János. Iparügyi tanácsos: Farkas József. Adótáros: Flütsch Kálmán. Adóellenőr: Galló Dániel. Mezei kapitány: Trieb Albert. Erdőbíró: Schmiedt János. Állatorvos: Morvay Dezső. Mértékhitelesítő: Radványi Ferencz. Végrehajtó: Knodt Dániel. Halottkém: Pósch Dezső dr. Közvágóhídi felügyelő: Morvay Dezső. Ezen kívül 2 írnok, 1 rendőr-őrmester, 5 rendőrbiztos, 1 gazdasági majoros, 3 gazdasági cseléd, 2 szolga, 3 éjjeli őr, 2 toronyőr, 3 erdővéd, 4 fizetéses tüzoltó és 2 mezei kerülő.
Rozsnyó város czímere.
