Bethlen Gábor.
Bethlen Gábor.
Midőn 1619-ben Bethlen Gábor, főleg a protestáns elégületlenekre támaszkodva, kardott rántott, az egész felvidék Pozsonyig, rövid idő alatt hatalmába került. Győr vármegye azonban nem csatlakozott a felkeléshez s ama három vármegye közé tartozott, a melyek nem küldtek a Bethlentől, november 18-ára, Pozsonyba összehívott országgyűlésre követeket. A vármegye állásfoglalását könnyen megérthetjük, ha tekintetbe veszszük, hogy Győrt császári had szállta meg. A beszterczebányai országgyűlésen azonban megjelentek Győr vármegye követei is, hogy Bethlen Gábornak királylyá választása ellen tiltakozzanak, de az egyik követet a rendek majd hogy ki nem dobták az ablakon. (Millenn. Tört. VI. 281.)
Az országgyűlés berekesztése után Bethlen szeptember közepén közel 3000 embert költöztetett át Komárom és Győr között a Dunán, mely had Győr város kivételével az egész vármegyét Bethlen hűségére térítette. 1621 elején Bethlen tényleg ura volt Győr vármegyének, sőt adományokat is osztogatott; így többek között Pátka pusztát Kántor Bálintnak adományozta. De május elején Collalto hada helyreállította az összeköttetést Bécs és Győr között.
A nikolsburgi békekötés után Ferdinánd király 1622 áprílis 3-ára Sopronba hívta egybe a rendeket országgyűlésre, a melynek határozatai közül a II. és a XLII. törvényczikkek érdeklik közelebbről a város és a vármegye történetét. Az előbbi a győri főkapitányt ismételten a nádor alá rendeli, utóbbi a Rába-meder kitisztítása iránt intézkedik.
Midőn Bethlen 1623 őszén másodízben támadt Ferdinánd király ellen, a török felhasználta az alkalmat, hogy újból pusztítson és raboljon a vármegye területén. Mehmet aga, katonáit magyar ruhába öltöztetve, mintha ezek Bethlen felkelő hadaihoz tartoznának, rátört Rábapatonára, a melyet kirabolt. Onnan azután számos gyermeket fűzött rabszíjra, s azokat Székesfehérvárra szállította. 1624-ben egy török csapat Csécsényre törve, három embert levágott, tízet elfogott, a kiket csak nagy váltságdíj lefizetése mellett bocsátott szabadon. (Fehér Ipoly i. m. 558.)
Pálffy Miklós.
Heister Sigbert.
341A gyarmati békekötés után, 1625-ben, Pozsonyban ültek össze a rendek. Ezen az országgyűlésen a győri püspök, a káptalan és a főkapitány közötti viszály kiegyenlítésére kiküldött országos bizottság jelentése is tárgyalás alá került, s annak végleges elintézését az országgyűlés beczikkelyezte (1625 : XVIII.)
