A szabadelvű párt.
A szabadelvű párt.
Az ellenzék tehát vereséget szenvedett; de azért annál nagyobb erővel kívánt fellépni a választásoknál. Különösen Matkovich János és Szabó Kálmán sem fáradságot, sem anyagi áldozatot nem kíméltek, hogy pártjukat legalább egy kerületben győzelemre juttassák. És a legnagyobb előkészületek között jött a híre Tisza Kálmán híres február 3-iki beszédének, a melyet csakhamar a bihari pontok felfüggesztése és a Deákpártnak a balközéppel való egyesülése s a szabadelvű párt megalakítása követett. A változott viszonyokkal szemben elfoglalandó álláspont megállapítása végett az összes megyei pártok gyűlést tartottak, (a szélsők Czigány Gyula meghívására 1875. márczius 21-én, a balközép Szabó Kálmán elnöklete alatt márcz. 24-én, a jobboldali megyei párt április 3-án, a városi id. Schäffer Jakab pártelnök alatt április 4-én), a minek következtében a megyei szabadelvű párt ápr. 4-én, a városi pedig 25-én megalakult, a mi által a közjogi ellenzék vármegyénkben egy időre elvesztette életképességét. Igy az 1875. évi képviselőválasztás is a szabadelvű párt kizárólagos győzelmével végződött.
Természetes, hogy az országos pártalakulást a miniszterium változása követte és Tisza Kálmán mint belügyminiszter nem soká késett a már másfél évnél hosszabb idő óta üres főispáni szék betöltésével. Kombináczióba jöttek: Szabó Kálmán, Gyapay Dénes, Radó Kálmán, gróf Batthyány József, Goda Lajos és még néhány jelentéktelenebb alak; ezek közül azonban Szabó Kálmán, Tisza régi híve nyerte el a méltóságot.
