Gönyü.
Gönyü.
Gönyü, dunamenti magyar nagyközség, területén már a rómaiak korában fontos őrállomás és első királyaink alatt is tekintélyes vár volt. Gunu, majd Geunu falut kezdetben a nagygyőri és a szolgagyőri várak népei s a király udvarnokai lakták. 1222-ben villa Gueneu dunai halászatát II. Endre a szentmártoni apátságnak adományozza, s ezt az adományát a következő három évben még tetemesen szaporítja, 1225-ben pedig bizonyos Zochyn Jakabot erősít meg egy itteni birtokrészben. Ez időben Gunew, Gynu, Gunu, Ganyu, Ganu, Gunyu alakban írják nevét. 1244-ben IV. Béla a tatárjárás alatt érdemeket szerzett Bolonducsi Mihálynak adományoz itt részbirtokot és halászatot. Azután 1415-ben és 1419-ben Losonczi Bánfy Pálé, kinek rokonától, László fia Istvántól, Zsigmond király Hunyad váráért elcserélte és a gönyüi várral együtt 1433-ban Héderváry Lőrincznek adományozta, a mi ellen a főapátság tiltakozott, de eredmény nélkül. 1443-ban már a városok között van említve. Ez időben Héderváry Lőrincz a gönyüi várat és a várost feleségének, Blagay Margitnak és leányának, Katalinnak vallotta fel. Később a Rozgonyiak zálogbirtoka lett. Ezidőtájt Genyw, Gwnew, Genew, Gewnyew és Genyew alakban írják a nevét. 1450-ben Gara Miklós nádor a vármegye nemeseivel Gönyün nádori ítélőszéket tartott. 1535-ben a szentmártoni apátság I. Ferdinándtól új adománylevelet nyer. Győr ostroma alatt a város elpusztult és 1609-ben a behódolt és elhagyott helyek között van említve. Azután Enyingi Török Bálint foglalta el, 1623-ban Gesztes vár tartozékaként Opaka Györgyné zálogbirtoka. Az Enyingi Török család fiágban kihalván, 1618-ban Török Zsuzsánna révén, férjére, Bedeghy Nyáry Pálra szállott, ki 1662-ben Zeghy Katalinnak zálogosította el. 1621 táján Nyáry Pál egy részét gróf Esterházy nádornak adta el, a ki ismét megtelepítette, de lakossága az akkori és későbbi háborús idők következtében, nagyon gyér volt, így nevezetesen 1729-ben mindössze csak 18 jobbágyot és 15 zsellért találtak itt az összeírók. 1849-ben a Győr és Komárom közötti útvonal egyik legfontosabb állomása volt és a keresztül vonuló hadaktól sokat szenvedett. 1849 április 23-án, a császáriaknak egy 600 mázsa lőporral terhelt hajója vesztegelt itt a Dunán. A túlparton álló magyarok ezt észrevették és egy jól irányzott gránáttal levegőbe röpítették. A detonáczió és az azt követett rombolás irtózatos volt. A közelebb eső házak azonnal romhalmazokká váltak, a távolabb esők pedig erősen megrongálódtak, vagy megrepedeztek. Az egész városban egyetlen ház sem maradt teljesen ép állapotban. Gönyü földesurai az Esterházyak voltak és most is gróf Esterházy Miklós Móricznak, gróf Zichy Ernőnek és Magyary Andornak van itt nagyobb birtokuk. Gróf Zichyé a mai Majkszentjános, melyet az Esterházyaktól cserélt el a Lichtenstein család. Gönyün volt egyike a legrégibb postaállomásoknak, mely több szomszédos vármegye területére terjedt ki. A XIX. század első éveiben I. Ferencz császár az itteni nagyvendéglőben töltött egy éjtszakát és ekkor nemesítette a Rostaházy családot. A kismegyeri csata után a francziák itt táboroztak és a tisztek az Esterházy-féle kastélyban laktak. Gönyünél hagyja el a Duna Győr vármegyét. Van itt hajósegyesület és a dunagőzhajózási, továbbá a magyar folyam- és tengerhajózási társaságnak ügynöksége. Plébániája régi. Róm. kath. temploma XVIII. századbeli. 1782-től ferenczrendiek adminisztrálták. 1808-ban a plébániát újra alapították. A község határában egy római mérföldkő látható. Ide tartoznak Kisszentjános és Öregszentjános puszták s Alsótag major. Öregszentjános puszta hajdan népes helység volt és az ú. n. Krémer-dűlő helyén feküdt, a hol ősi templomának romjai az újabb korban még láthatók voltak. II. Endre alatt oppidum Atti Joannis alakban van említve. Határos volt vele Zelebeg puszta, melynek ma már nyoma sincsen. A török világban pusztult el. Ali csausz ismét benépesítette ugyan, de később a törökök másodízben is teljesen elpusztították. Most gróf Esterházy Miklós Móricz birtoka, melyet már 1870 óta Auspitz Pál bérel, kinek itt mintaszerű gazdasága és gazdasági szeszgyára van. Majkszentjános puszta, mely előbb csak Szent János volt, onnan kapta melléknevét, mert a gróf Esterházy család Majk pusztáért adta cserébe herczeg Lichtensteinnek, de a legújabb 31időben a Zichyek birtokába került. Mint várhoz, hozzátartozott a XV. században Táp, Mezőőrs és 7 más falu a szomszéd vármegyéből; közelében feküdt valahol villa Chuntei alias Gund, Gyod, Gyud, vagy Gyud-Szt.-Péter, mely a XIII. században a szentmártoni apátság birtoka volt. Gönyünek 139 háza és 1625 róm. kath. vallású lakosa van. A posta, távíró és hajóállomás helyben van, vasúti állomása pedig a közeli Szentjános.
