Gyirmót.
Gyirmót.
Gyirmót, magyar kisközség, a Rába és a Marczal közelében fekszik. 1267-ben találkozunk első írott nyomával és ekkor praedium Giurmoth és villa Giurmoth alakban van említve. Tekintve, hogy az egyiknek Babuna Miklós volt az ura, a másiknak meg más birtokosa volt, kétségtelen, hogy ez időben két Gyirmót állott fenn. Legrégibb birtokosai Babuna Miklóst követőleg a nagyváradi káptalan és a Gyirmóti család. 1348-ban a káptalan elcseréli ezt a birtokát Kápoli Bán Miklós özvegyével és kiskorú fiával más birtokért. 1349-ben Gymolth alakban találjuk említve. 1361-ben Fokra Miklós comes örököseit és Zsidov Mihályt, 1366-ban a Vecsey és az Akai Iváncz családokat is a birtokosai között találjuk, 1594-ben a törökök elpusztították, hat évvel később ismét megtelepült, de nem soká volt nyugtuk, mert a lakosok a törökök gyakori sanyargattatásai elől végre is elmenekülni voltak kénytelenek. A nemsokára visszatelepült lakosok csak a Rákóczi-féle szabadságharczig élvezhették nyugalmukat, mert Heister császári vezér a községet megrohanta és feldúlta. Ugyanekkor pusztult el Sebes falu is, melynek a Sebesi puszta őrzi emlékét. Ennek és Gyirmótnak határából alakulta mai község, hova a Heister-féle dúlás után németeket telepítettek, a kik azonban idővel megmagyarosodtak. Sebes falu már 1372-ben részben a Pokiak birtoka, azonban a káptalan birtoklására nézve csak 1448-tól kezdődőleg találunk adatokat, a mikor egy része a Meggyesieké volt. Most a győri káptalannak és Csukássy Károly dr.-nak van itt nagyobb birtokuk. A sebesi pusztán kívül még a Csukássy puszta és az Iván-major is ide tartozik. A mult század elején a községben serfőzőház is volt. A falu kath. temploma 1769-ben épült. Gyirmótnak 711 háza és 2515 róm. kath. vallású lakosa van. Postája és vasúti állomása Ménfő, távírója pedig Győr.
