Medve.
Medve.
Medve, dunamenti magyar kisközség. Első írott nyomára 1252-ben bukkanunk, a mikor a pozsonyi vár tartozéka volt és villa Medve néven szerepel. Utóbb a Héderváryaké lett. Ezek contractualista nemeseket telepítettek ide, a kik gróf Viczay Hédertől megváltották magukat. Hajdan két Medve nevű községet különböztettek meg és pedig Kis- és Nagy-Medve néven, de az elsőt Kenderes-Medve néven is ismerték. A török világban elpusztult és az 1609-iki összeírás csak a két Medvén található halásztanyákról tesz említést. Szintén a behódolt és pusztult helyek közé tartozott, a hova később németeket telepítettek, a kik a községet Weisskirchen-nek nevezték el. 1634-ben Komárom vármegyéhez tartozott. A török dúlások után csak lassan települt újra, mert 1658-ban mindössze 5 egész és 2 fertályhelyes telket írtak itt össze, 1727-ben pedig 12 jobbágytelket és 9 zsellérhelyet. Mindvégig a hédervári uradalomhoz tartozott, de utóbb a győri káptalan is szerzett itt részeket. Most nagyobb birtokosa nincsen. Medve ősi révhely. Itt vezetett át és vezet át a pozsonyi postaút, a Dunán átvezető nagy gőzkomppal. Ősi katholikus templomát már Pázmány is a régiek között említi. Mostani temploma újabb; 1800 körül épült, de 1855-ben, a mikor az egész falu leégett, ez is erősen megrongálódott. A falu házainak száma 120, lakosainak száma, a kik római katholikusok, 771. A posta helyben van, legközelebbi távíró- és vasútállomása Nagymegyer, vagy Győr.
