Rábapatona.
Rábapatona.
Rábapatona, rábamenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 214 házzal és 1068 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása 53Enese. Ősrégi besenyő telep, melynek később Káptalan-Patona neve is volt. Első említését 1253-ban találjuk. 1368-ban a győri káptalan birtoka. 1623-ban magyar ruhába öltözött török lovascsapat lepte meg a községet, a gyermekeket összeszedte és Fehérvárra hurczolta, a honnan csak akkor kerültek vissza szüleikhez, a mikor a község 70 forint évi adó fizetésére kötelezte magát és a gyermekekért külön váltságdíjat fizetett. 1626-ban Mehemet aga rabolta ki a lakosokat. 1633-ban a zaklatások ismét megújultak, úgy hogy a lakosok kénytelenek voltak a községet árkokkal és palánkkal megerősíteni. Földesurok, a győri káptalan pedig, a mostani urasági major dombján váracsot építtetett és ebbe a győri várból rendeltek ki német őrséget, mely azonban még rosszabb volt a töröknél. A lakosok nemcsak hogy hiába mentek panaszra, de gróf Mansfeld győri várparancsnok 1645-ben egészen elfoglalta a községet. 1647-ben a váracs őrsége és a patonaiak szerteszét kalandoztak, védtelenül hagyva a falut. A törökök ezt megtudták, egy nagyobb portyázó csapat meglepte a községet, feldúlta, földig rombolta és a kit elfoghatott, fogolyként magával hurczolta. Két évvel később a győri káptalan ismét visszakapta birtokát, mire a falut felépíttette és megerősíttette. A község III. Ferdinándtól két országos vásár tartására nyert szabadalmat. 1683-ban a török had, Bécs sikertelen ostroma után, ismét feldúlta és váracsát lerombolta. 1809-ben, 400 lovasból álló franczia csapat, a felkelt magyar nemesség 50 emberét itt üldözőbe vette; a magyarok azonban nemcsak vitézül keresztül vágták magukat a franczia túlerőn, hanem sokakat közülök el is fogtak. Most a győri székeskáptalannak és özv. Gyapay Dénesné örököseinek van itt nagyobb birtokuk. A lakosok fogyasztási s hitelszövetkezetet és tejszövetkezetet tartanak fenn. Katholikus templomát 1650 körül emelték, de tornyát csak a XVIII. század közepén építették hozzá. Ide tartoznak Czirjáktag, Dénesháza, Szent István majorok és Kovácstag és Plébániatag tanyák. Határába olvadt a hajdani Koos falu is, mely a Pokyak birtoka volt. Helyét, a hol feküdt, ma is Kós dombnak nevezik. Rábapatona község sokat szenvedett az árvizektől, különösen az 1876- és 1883-ikitől, a mikor számos épület dőlt romba és sok kisgazda teljesen tönkrement, de a Rábaszabályozás befejezése óta árvízveszély nem fenyeget és a lakosok jóléte emelkedik.
