A kelták.
A kelták.
A kelták törzsekre oszolva éltek. A vármegyében kezdetben valószínűleg az araviskok laktak, később az azalok és a Duna ágai között a kytnek léptek helyükbe. Kelták alapítják Győr város területén Arrabonát, a mi Rábaszállást jelent.
A kelták egyik közös régebbi temetője az újszállási volt. Az itt talált csontvázak délnyugat és éjszakkeleti irányban feküdtek, fejjel délnyugaton, arczczal keletfelé tekintve. A sírokba a halott mellé edényeket: csészéket, tálakat vagy fazekakat raktak, de magukkal vitték jellemző ékszereiket is. Találtak bennük agyaggyöngyöket, a gazdagabbaknál üveg- és nemes korállgyöngyöket, apró kerülékidomú bronzszemekből összetett lánczot vagy bronz nyakpereczet; vállukon a ruha összekapcsolására szolgáló la Tčne-fibulákat, vasból és bronzból, de fordult elő közöttük madáridomú is; karjaikon különféle zárt és nyílt, tömör és lemezből hengerelt vagy belűl üres féltekékből összerakott karpereczeket, lignitből, vasból és bronzból, melyek tompán, kúposan vagy kígyófejben végződnek. Száruk hengeres, néha lapított, vagy egyik fele csónakszerűleg kiszélesedik; díszítésük vonalkázásból s közben középponti körökből vagy ferdén futó barázdák között előforduló pikkelyszerű benyomatokból áll. A kelták középső szakaszából csak két darab szórványosan talált bronzfibula van Győr város területéről.
A kelta uralom végső idejéből származó temető a kálvária körül terűl el. Az itt talált kelta emlékek közül kiemelhetők a csinos kelta edények, a föntebbihez hasonló bronz-nyakláncz, a változó divatot képviselő érdekes bronz karpereczek, a két egymást metsző, kígyózva futó kék szalaggal díszített színtelen üveg- és síma hengeres lignitkarperecz, a vállakon hordani szokott és a ruha összefűzésére szolgáló, pannoniának nevezett hatalmas kapcsok, melyek még a római uralom elején is divatban voltak, a hatalmas féltekékből álló bronz lábpereczek, melyekhez hasonlót Rábatamásiban leltek, la Tčne-fibula, ezüstlemez, vaslánczok és egyenes, kétélű, markolatvégén gombban végződő kelta vaskardok társaságában. Nem hiányzik egyik pengéről a füles vaspánt sem, melyen át a kardkötő szíját fűzték át és rajta jellemző kelta díszítés látható. Feltűnő, hogy Győr város területén s a sírokban nem találtak eddig kelta harczi szereket: nyílcsúcsokat, dárdákat, késeket és kardokat. A vármegye keltakori lelőhelyei, Győrön kívül: Nagyécs, Tápszentmiklós, Árpás, Likócs puszta, Ráró, Koronczó, Tét és Ravaszd. A magánosan előforduló kelta ezüstpénzek lelőhelyei: Győr, Ravaszd, Tényő, Asszonyfa, Kisécs és Töltéstava.
A kelták több százados uralmának a rómaiak vetettek véget. Augustus császár kezdte a hódítást, folytatta Tiberius, a ki több, ismételve kitört lázadás elfojtása után, 9–10 körül Kr. u., befejezte Pannonia elfoglalását. Igy Arrabona is a római uralom alá került. A birodalom határszéli városaként erődítést nyer, hogy a Duna másik oldalán lakó markomannok és quadok berohanásait megakadályozza.
