Czéhlevelek.
Czéhlevelek.
Győr vármegye levéltárában a következő czéhleveleket őrzik: Az ácsok czéhlevelét 1722-ből, az aranymívesekét 1766-ból, a szigeti és révfalusi asztalos és famunkásokét 1755-ből, a bábsütőkét 1714-ből, a győri kosárkötőkét 1740-ből, a győri magyar fazekasokét 1251815-ből, a gombkötőkét 1828-ból, a keztyűs, szitás, szobafestők, mázolók és aranyozók egyesült czéhét 1755-ből, a kocsisokét 1728-ból, a győrmegyei kovácsokét 1648-ból, a kötélgyártókét 1644-ből, a kőmívesekét 1637-ből, a kőfaragókét 1718-ból, a molnárokét 1744-ből, a magyar szabókét 1825-ből, a német szabókét I. Lipót idejéből, a német kalaposokét 1724-ből, a szappanosokét 1724-ből, a szíjgyártókét 1721-ből, a szűrszabókét 1746-ból, a szűcsökét 1753-ból, a seborvosokét 1765-ből, a hímzők és posztószövőkét 1776-ból, a magyar takácsokét 1694-ből, a szt.-mártoni takácsokét (?), az útkőtörők és cserepesekét 1847-ből, az üvegesekét 1752-ből, és a tétiek vegyes czéhét 1842-ből.
Győr szab. kir. város levéltárában a következő czéhleveleket őrzik: A magyar ácsok czéhlevelét 1696-ból, az asztalosokét és puskamívesekét 1626-ból, a borbélyokét 1593-ból, a czipészekét 1607-ből, a csizmadiákét 1718-ból, a czipészekét (német) 1744-ból, az ötvösökét 1603-ból, az esztergályosokét 1752-ből, a fazekasokét (magyar) 1745-ből, s foltozó szabókét 1746-ból, a gombkötőkét (magyar) 1731-ből, a kalaposokét 1649-ből, a kályhásokét 1749-ből, a kerékgyártókét 1748-ból, a keztyűkészítőkét 1755-ből, a kovácsokét (győri) 1745-ből, a lakatosokét 1743-ból, a magyar molnárokét 1744-ből, a mészárosokét 1563-ból, a magyar szabókét 1773-ból, a nyergesekét 1624-ből, a pintérekét 1643-ból, a pékekét 1708-ból, a patkoló kovácsokét 1755-ből, a ruhatisztítókét 1718-ból, s szűrszabókét 1696-ból, a szabókét (német) 1693-ból, a takácsokét (német) 1742-ből, az üvegfúrók, metszők és palaczkkészítőkét 1682-ből.
Ebből látjuk, hogy Győr városában és a vármegyében, a mult század derekán már erős, kiterjedt iparos-osztályt találunk.
Az iparosság a következő évtizedekben szaporodott ugyan, de anyagi jóléte hanyatlásnak indult. Az iparkamara évkönyveit átlapozva, minden évben csak panaszokat találunk, melyeknek orvoslását a kisiparosok folyton sürgetik.
A mult század utolsó két évtizedében a nagy gyáripar Győrött már erős fejlődésnek indult. A nagyipar térhódításával azonban a kisipar hanyatlott, de hanyatlott Ausztria közelsége, a Bécscsel való jó vasúti összeköttetés miatt is. Ennek következménye, hogy Győr város és vidéke jórészben az osztrák ipar uralma alatt sínylik. Kereskedőink, valamint a középosztály, Bécs közelsége következtében, szükségleteit jórészt az osztrák fővárosból szerzi be. Csak az újabban észlelhető iparpártolási akczió hozott némi javulást.
