Az árvizek pusztítása elleni rendszertelen és primitiv védekezést, a rendszeres és egységes védekezés váltotta fel, az ármentesítő társulatok keletkezésével. A Duna elleni ármentesítés czéljából keletkezett 1892-ben a Szigetközi Ármentesítő Társulat; 1873-ban a Rábaszabályozó-Társulat a régi érdekeltségekből, s az Alsó-Csalló- és Csilizközi Belvízlevezető Társulat.
A szigetközi társulat dunai védőműveinek első általános és egységes tervét Fekete Zsigmond kir. főmérnök és Vály Károly kir. mérnök készítették 1889-ben. E terv lényege az, hogy a Nagy-Dunából Csunynál alkotandó szorító-mű a mosoni Duna-ágba ömlő vízmennyiséget korlátozza. Ez pedig kis víznél 60 köbméter, nagy víznél 150–300 köbméter; árvíz ellen pedig csakis a Nagy-Duna mentén, a mosoni Dunaágban pedig a Nagy-Duna visszaduzzasztásának határáig kell védekezni. A védőtöltés hossza a Nagy-Duna jobbpartján Csunytól Vénekig 60 km. és a mosoni Duna balpartján, Vénektől fel, Dunaszentpálig 33 km.
A mosoni Duna-ág Győrtől Gönyűig párhuzam-művekkel, partbiztosításokkal, elzárásokkal, kotrásokkal szintén szabályozva van és hajózható.
A Rába egész hossza 398 km., miből Magyarországra 271 km. esik, és ebből Győr vármegyére 36 km. A víz az ország határától mintegy 30 óra alatt érkezik Győrbe. Vízmennyisége kis víznél 21 m3, árvíznél 480 m3. A Rába közismert gyakori és nagy áradásai óriási károkat okoztak. Vize ilyenkor sárgás színű, iszapos. Ártere Győr vármegyében 32.500, Sopron vármegyében 46.300 és Vas vármegyében 73.900, összesen 153.000 kat. hold.
E gyakori árvizek elleni, a folyó szabályozása útján való védekezés, igen régi keletű. Így már az 1618. évi LIV. t.-cz. biztosokat küldött ki a szabályozás végett; az 1622. évi XLII. t.-cz. a meder tisztítását rendeli el; az 1625. évi XV. t.-cz. és számos későbbi törvény foglalkozik e folyóval. Az 1655. évi XXX. t.-cz. a Rába szabályozására gróf Nádasdy Ferenczet küldi ki.
A meder rendezetlen, kanyargós volta okozta az áradásokat. Mindezen csakis egységes szabályozás útján lehetett segíteni, a mi 1828-ban indult meg. 1838-ban Kecskés Károly újabb, nagyobbszabású tervet készített, melyet Győr vármegye közgyűlésén gróf Zichy Jenő kormánybiztos terjesztett elő; az 1858–61. években, valamint 1868-ban, a szabadságharcz alatt elveszett tervek helyett, s a kormány Ujházy János mérnökkel újabbakat készíttetett, melyek szerint a meder a legnagyobb vizet is bizton levezeti. Ez ügyben 1870-ben Szombathelyen az érdekeltek tanácskozásra gyűltek össze, melyen a kormányt olyan újabb terv készítésére kérték fel, mely az ármentesítésre és hajózásra, továbbá az öntözésre kiterjed és a malmok részére külön csatorna alkotására legyen figyelemmel. 1873-ban az érdekeltség Rábaszabályozó-Társulat czímen egyesült. 142Végre az 1885. évi XV. t.-cz. elrendelte a szabályozást, államköltségen, az érdekeltség bevonásával. Az előirányzat 7 millió kor. volt. A szabályozás Sárvártól Győrig tart. A szabályozás lényege az, hogy a rendkívül kanyargós Rába 80 átmetszéssel szabályosabb, rövid vonalozású lett és Győr vármegye területén is 25 kilométerrel megrövidült. Ezenkívül a folyó mindkét oldalán erős, 3–4 m. koronaszélességű padkás védő töltések épültek, egymástól 300–500 m. távban és a malmokat külön csatornába helyezték ki.
A Rábcza a Kis-Rába és Répcze egyesüléséből keletkezik. Kapi községnél lép a vármegye területére. Egész hossza Győr vármegye területén 51 kilométer. A Rábczát csaknem egész hosszán csatornázták.
A Rábaszabályozó-társulat főbb védővonalai a következők:
A Rábán: Sárvártól Győrig, mindkét parton védő töltés, egyenként 86, összesen 172 km. hosszban. A Marczal balpartján, Árpástól Gyirmótig, 28.5 km. védő töltés. A Rábcza mindkét oldalán, Bősárkánytól Győrig, egyenként 30 km., összesen 60 km. A Hanság-csatorna és annak mindkét oldalán töltés Pomogytól Kapiig, kétszer 27, összesen 54 km. A mosoni Duna jobbpartján, Mecsértől Győrig, 20 km. védő töltés. A Nagy-Duna jobbpartján, Oroszvártól Rajkáig 20 km. védő töltés. Rajkától Mecsérig a dunamelléki, természetes magaslatok vannak. Belvízlevezetésre szolgálnak a lébényszentmiklósi, bősárkányi, sövényházi és oszhelyi szivattyú-telepek.
A főbb műtárgyak a következők: Patona községnél a csatornafölötti 45.75 m. nyílású híd. A csécsényi fa-híd, a Rába fölött, 11 nyílás egyenként 12 m. nyílással, összesen 132 m. Az árpási függmíves fa-híd a Rábán, 11 nyílás, egyenként 11.80 m. nyílással. A marczaltői fahíd, 3 nyílású, egyenként 11.79 m. A vági híd, a sövényházi fa-híd, 5 nyílású, egyenként a Rábczán 11.79 m. Az oszhelyi híd és több kisebb híd.
A Rába-szabályozás befejezéséhez még a következő munkák vannak hátra, melyek mintegy 6,700.000 korona költséget igényelnek. A Répcze-árapasztó, mely a Répcze árvizét bukóval a Rábába fogja vezetni. A Hanság-csatorna meghosszabbítása Pomogytól a Fertőig. Az Ikva szabályozása. A Köris, Beresztek- és Lánka-patak szabályozása. M.-Óvár fölött a Lajta árapasztó-csatorna átvezetése. Belvíz-csatornák kiegészítése és befejezése. – Gyirmót és Csanak árvédelmi biztosítása. – A Rába-hullámtér rendezése, a hidak meghosszabbítása és felemelése.
A kormány a még hátralévő igen jelentékeny munkákhoz az 1904. évi XXXIX. t.-cz. alapján mintegy 2 millió kamatmentes kölcsönt bocsát a társulat rendelkezésére.
Az Alsó-csalló- és Csilizközi ármentesítő-társulat két külön társulat egyesítéséből keletkezett. Működése Győr vármegye területén a Nagy-Duna balpartjának a Nagy-Duna és Csiliz-folyó elleni árvédelemre és belvízlevezetésre terjed ki. Védő vonalai a vármegye területén a Nagy-Duna balpartján, Nyárádtól Kulcsodig 14 km. és a Csiliz-folyó jobbpartján, Patastól Kulcsodig 22 kilométer.
Győr vármegye és Győr szab. kir. város területén működő ármentesítő társulatok főbb adatai.
| Szigetközi | Rábaszabályozó | A Csalló- és Csilizközi |
| 1. Társulat keletkezési éve | 1892 | 1873 | 1854 |
2. Társulati alapszabályok miniszteri
| 3. Társulat kiterjedése k. hold | 52.078.– | 329.799.– R. | 151.267. |
| 4. Védőtöltések hossza kilométer | 93.700 | 275.– | 108.757 |
5. Védőtöltésekből esik Győr
| vármegyére kilométer | 59.4 | 106.50 | 36.00 |
| 6. Ártérfejlesztés kiterjedése k. hold | 92.650.– | 329.799.– | 59.818.– |
| 7. Ártér kat. tiszta jövedelme kor | 511.082.10 | 1,447.798.52 R. | 864.217.94 D. |
| 1438. Zsilipek száma db. | 12 | 15 | 10 |
| 9. Gátőrök száma db. | 10 | 32 | 16 |
| 10. Gátőrházak száma db. | 10 | 31 | 14 |
| 11. Társulati telefon hossza km. | 100.– | 140.7 | 134.– |
| 12. Belvízcsatornák hossza km. | 165.070 | 47.490 | 169.1 |
| 13. Belvízzsilipek száma | 12 | 1 | 15 |
| 16. Beruházás ármentesítésre kor. | 2,772.967.98 | 19,852.100.– | 5,739.336.82 |
| 17. Beruházás belvízlevezetésre kor. | 84.079.77 | 218.000.– | 1,073.964.97 |
| 18. Beruházás összesen kor. | 2,857.047.75 | 20,070.100.– | 6,813.301.79 |
| 19. Évi adóvisszatérítés kor. | 47.815.38 | 250.000.– | 137.334.51 |
20. Tagok évi hozzájárulása (teher)
| kat. hold után kor. | 2.34 | 2.44 R. | 1.50 |
21. Tagok évi hozzájárulása 1 kor.
| kat. tiszta jövedelem után fillér | 24 | – | 26.2 |
| 22. Társulat évi bevétele kor. | 1,196.306.– | 2,219.356 | 853.557 |
| 23. Társulat évi kiadása kor. | 167.939.– | 821.208.– | 767.019.– |
| fenntartásra kor. | 1.907.75 | 277.362.– | 28.916.– |
25. Az összes munkák befejezéséhez
| a) ármentesítésre kor. | 486.000.– | 5,000.000.– | 3,600.000 |
| b) belvízlevezetésre kor. | 313.000.– | 1,710.000.– | 1,200.000.– |
| 26. Érdekelt községek száma | 34 | 163 | – |
Győr városa a mosoni Duna, Rába és Rábcza összeszögelésénél épült, ott, hol a város szívében a Rába-folyó a Radótér nevű szigetet alkotja.
Már évszázadok óta védekezik a város töltésekkel a három folyó fenyegető árvizei ellen. Midőn az eddigi töltésmagasságok (+ 7.20) az 1899. évi + 6.72 árvízzel szemben elégtelennek bizonyultak, a fokozott biztonság érdekében, a kormány Győr város új és tökéletesebb árvédelmi munkáit rendelte el, a melyeknek végrehajtása jelenleg folyamatban van és melyeket 1908-ban befejeznek. Az új árvédelmi munkák lényege az, hogy a Győrsziget és Újváros között folyó Rábczát Győrsziget éjszaki részén készítendő új átmetszéssel a Dunába vezetik, a város területén a jelenlegi Rábcza-medret feltöltik, miáltal Győrsziget és Újváros közös körtöltést nyer. Az új árvédelmi munkáknál legnagyobb részben a meglevő töltéseket használják fel, azokat a jelenlegi + 7.20 koronamagasságról 8.50-re emelik, a védőtöltéseket földfeltöltéssel és parapet-falazással erősbítik, s egyszersmind a Duna jobbpartján rakodópartot építenek. A védőtöltések hossza 15 kilométer. Ezt a munkát 1,600.000 korona költséggel irányozták elő, melyből a kincstár egy milliót, a többit Győr város közönsége viseli. A jelenlegi győrszigeti 41.0 m. nyílású vashidat áthelyezik az új Rábcza-mederbe. A rábczamenti gyárak részére, melyek eddig Rábcza-vizet használtak, új vízvezetékkel Rába-vizet fognak nyerni; a mákosdülői 100 hektárnyi mély terület vize, mely a Rábczába folyt, ezentúl a Rábába fog bevezettetni. Az építést a magyar építő-részvénytársaság hajtja végre.
