Közútak.
Közútak.
A közútak rendszeresebb kezelése és építése Győr vármegyében is csak a XVIII. század végén kezdődött. Az 1791-iki országgyűlés bizottságot küldött ki, az ország úthálózati tervének és végrehajtási módozatainak megállapítására. Az 1825-iki országgyűléstől kijelölt 13 legfőbb országos útvonal között első helyen áll a budapest–győr–bécsi vonal. Élénkebb útépítés indult meg, midőn a megyei útak építését közmunkaerő felhasználásával, a törvényhatóságok, a saját hatáskörükben kezdeményezték és különösen midőn az 1844. évi IX. t.-cz. a közmunka kivetését szabályozta. 1867-ben az országos és törvényhatósági útakat a közmunkaerőből és a megváltási összegből tartották fenn. A törvényhatósági útakra és a közmunkára a helytartótanács 1862. évi 71.700. számú közmunka-utasítása volt irányadó.
Az útakra lényeges befolyással volt az a rendszerváltozás, mely az 1877. évi XXIV. t.-cz. életbeléptetésével, a megyei útak műszaki kezelését a megyei mérnöki hivatalból az újonnan szervezett m. kir. államépítészeti hivatalokra bízta.
Végre a közútak fokozottabb és rendszeresebb kezelése, tervezése, építése az 1890. évi I. t.-czikknek a közútak- és vámokról szóló törvény megalkotásával nyert kielégítést, mely a közmunkarendszer helyett, az útadót állapítja meg és szabatosan meghatározza a különféle útak jellegét és az építési és fenntartási kötelezettségeket. 1851-ben a főbb közúti vonalakat állami kezelésbe vették és ekkor 4598 km. állami út volt az országban, 1867-ben pedig 5162. Az állami kezelésbe át nem vett országos útakat a közmunkából tartották fenn. A város és vármegye összes főbb útai a következők:
I. Állami út: budapest–bécsi állami út, mely Győr vármegye területén 40.474 km. hosszban vonúl át és ebből Győr sz. kir. város területére 9.009 km. hosszú szakasz esik.
IL Megyei törvényhatósági útak:
1. A győr–hédervári, 2. a győr–dunaszerdahelyi, 3. győr–soproni, 4. győr–pápai, 5. győr–veszprémi, 6. győr–fehérvári, 7. győr–bőnyi, 8. écsfalu–szentmártoni, 9. tét–mosoni, 10. tét–soproni, 11. tét–lovászpatonai törvényhatósági közútak, melyeknek összes hossza 204.491 km. Vármegyei törvényhatósági állami út összesen 245 km. van, úgy hogy 100 négyszög kilométerre esik 17.7 km. Viszont 10.000 lakosra 21 km. A törvényhatósági közútak építkezési, kezelési és fenntartási költsége évente mintegy 120.000 kor. A műtárgyak közűl említésre méltó a csécsényi Rábahíd, 132 m. pályahosszal és 12 m. nyílással, a sövényházi Rábczahíd 59.0 m. pályahosszal és 5 m. nyílással és az abdai Rábczahíd 47.4 m. pályahosszal és 6 m. nyílással. A községi közlekedési (viczinális) útak hossza 505.2 km. Átlag esik 100 négyzet kilométerre 37.9 km. út, és átlag 10.000 lakosra 57.3 km.
A győri szesz- és szeszfinomító-gyár.
A győri vegyészeti és gyógyszerészeti gyár.
A Grab-féle győri viaszkos-vászongyár.
A győri selyemfonógyár.
139Az állami és a megyei törvényhatósági közútakat, a győri m. kir. államépítészeti hivatal kezeli.
III. Győr. sz. kir. város főbb útjai a következők:
1. A budapest–bécsi állami útnak a város területén áthaladó átkelő szakasza 3.049 km., 2. győr–pápai I r. törv. út 4.420 km., 3. győr–veszprémi I r. törv. út 3.847 km., 4. győr–fehérvári I r. törv. út 4.123 km., 5. győr–ikrényi II r. törv. út 2.175 km., 6. győr–baráti II r. törv. út 1.800 km., 7. győr–sági 0.412 km., 8. győr–banai (Bőny) II r. törv. út 0.668., 9. győrszigeti híd és lejáró 0.100 km., 10. győr–hédervári út 3.871 km. és 11. győrszigeti átkelő szakasz 0.462 km. Összesen 24.927 km.
Az útadó összege a vármegyében évi 108.600 kor., a városnál 293.000 kor. (3% útadó, stb.) A forgalom czélszerűbb lebonyolítását és a város rendszeresebb fejlődését van hivatva biztosítani Győr város új szabályozási terve, melynek legfőbb pontja a Czuczor-utcza tengelyében építendő végleges közúti vashíd, a mosoni Dunán át, mely városszabályozás útján, a bécs–budai útat a Dunán át, a hédervári úttal összeköti.
A város területén levő hidakról a Győr városát ismertető fejezetben esett szó.
A városi törvényhatósági útakat Győr szab. kir. város mérnöki hivatala kezeli. A főleg vámbevételekből és útadóból befolyó összbevétel és ugyanannyi kiadás évenként mintegy 67.000 kor.
Az összes közútak forgalma igen élénk, úgy hogy némely útvonalon a forgalom 24 óránként 700 vonós állat. A megyei, városi és a törvényhatósági közútak legnagyobb része rendszeres kőalappal ugyan nincs ellátva, de állandóan kavicsoltatnak és jókarban tartatnak.
A fontosabb városokat összekötő törvényhatósági útak valamennyie igen régi, sőt egyike-másika már a rómaiak idejében is fennállott.
Győr város belterületén mintegy 30 kilométer utcza van; melyek részben koczkakő-, aszfalt- és bányakővel vannak burkolva, részben kavicsolva.
